kritika


Sopron és a karakterfiókok regénye – Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok

Több hónapja befejeztem, azóta dobálódik az íróasztalom közelében. Először nem akartam írni róla, mondván, nincs szezonja, és nekem sincs szezonom rá. Aztán mégiscsak nekiálltam pötyögni. Ez lett belőle. Emlékszem egy régebbi, szombathelyi író-olvasó találkozóra. Az azóta elkótyavetyélt privatizált Művészetek Házában ültünk, az asztal egyik oldalán a Magvető Kiadó néhány sztárírója, […]

Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok

Na, túlvagyok életem első skót krimijén is

„Géza, most ki volt a gyilkos? Az, aki a sertéshizlaldában fehér köpenyben mászkált?” „Nem, Paula, a még a híradóban volt.” (Emlékezetből, és biztos nem pontosan a Mézga család egyik epizódja) Nem vagyok krimiolvasó. Nincs semmi bajom a könnyű műfajjal, főleg ha az jól megírt, de valahogy nem okoz szellemi izgalmakat, […]


Az Idegen testünk valódi üzenete

Én egészen idáig – a Milota és A fényképész utókora után – meg voltam győződve arról, hogy Závada Pál bent van a kortárs magyar írók mondjuk TOP5-jében. De most egy kicsit elbizonytalanodtam. Az olvasók által sztárolt Jadviga párnája sem jött be igazán, de az attól még egy jó könyv, ami […]


Az én Hobbitom olyan, mint a szűretlen sör

Volt korábban egy korszakom, amikor megpróbáltam elhitetni magammal, hogy szeretem a kisipari módszerekkel előállított szűretlen sört. Mert az olyan jól hangzik. Minden évben lelkesen kirendeltem egy korsóval a Savaria Karneválon, hogy már első kortyot úgy kelljen leerőltetni a torkomon. Nem ízlett. Hogy aztán később megint elhitessem magammal, hogy én végső […]


Dan Brown és az irodalom

Amikor jó pár évvel tetőzni látszott A da Vinci-kód-őrület, kötelességemnek éreztem, meg kíváncsi is voltam, hogy mi is ez.

Hogy 3 oldal után meglepetten megállapítsam, hogy nem tudom pontosan mi ez, de az irodalomtól meglehetősen távol áll. De azért kötelességtudóan végigolvastam.

Már akkor mondta néhány rajongó, hogy ne vonjak le elhamarkodott következtetéseket, Dan Brownnak sokkal jobb regényei is vannak, ilyen például az Angyalok és Démonok.

Amire most érkezett el az idő. És 20 oldal után szomorúan meg kell állapítsam, hogy ez sem irodalom. Nem az a baj, hogy ponyva, hanem hogy ponyvának sincs igazán jól megírva.

Szórakoztató meg minden, biztos végig fogom olvasni, talán még élvezem is, de ez a lényegen nem nagyon változtat.