A rezsi szó hangulata 1

Egyedül vagyok azzal, hogy a „rezsi” szó kicsengésében érzek valami konyhaszagú, kelet-európai surmó hangulatot? Csak azért, merthogy a Fidesz, az MSZP, a Jobbik után az LMP is csatlakozott ehhez a kánonhoz. Ennyit tudtak összeötletelni a nagy budapesti think-tankek. Nem mintha túlzottan érdekes lenne mindez ezen a napsütéses csütörtöki délutánon. Meg […]


A MÁV jól teljesít

Azt tudjuk a kormány és a kommunikációs cégeknek juttatott pénzek jóvoltából, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Rajta kívül persze még sokan jobban teljesítenek, csak nem tudunk róla. Mert valószínűleg nincs a kommunikációra pénz. Én viszont most ingyen és bérmentve beszámolok arról, hogyan teljesít a MÁV. Hétfőn a szokásos negyedórával a budapesti […]


Vezetési élmény

Néha még mindig rá tudok csodálkozni, hogy a reklámcégek milyen béna, erőltetett, közhelyes szlogenekért képesek fizetni a kreatívoknak. Az elmúlt percben futottam bele például az egyik japán autógyár hirdetésébe, mely szerint „amikor a vezetés élménnyé válik”. Nem tudom mennyibe került, de szerintem ha megkérnének egy középiskolás osztályt, hogy találjanak már […]


Új szó: Sapiosexual

Új szóba botlottam: az angol „sapiosexual” melléknevet olyanokra használják, akik az intelligenciát találják erotikusan roppant vonzónak. Elterjedését a közösségi oldalak segítették, melyeken állítólag sokan már így jellemzik a nemi identitásukat. Az ismert Collins szótárba már javasolták felvételét, de egyelőre elutasították. Magyar használatát, fordítását még nem láttam.


Még Toscanát megvárja

Öten ülünk a Budapest-Szombathely gyorsvonat levitézlett fülkéjében. Szemben velem egy harmincas évei elején-közepén levő hölgy. Kellemes megjelenés, ápoltság, a feszülő márkás farmer és a kék-fehér ing rendben van, a sötétvörösre festett haj szőke tincsekkel határeset, a műköröm és a mobiljának csengő hangja már az sem. Olvasom az indiai novellás-gyűjteményemet, de […]


Nyári időszámítás

Igazán remek ez a nyári időszámítás. Az új idő szerint hajnali fél 3-ig olvastam, hogy álom jöjjön a szememre, a régi idő szerint viszont fél hatkor már felébredtem. A legszebb az egészben, hogy amikor a hosszú tél után végre ismét tavaszi napfényben lehetne ébredni, akkor kollektíven előretekerjük az órát, hogy […]


Óráshoz mentek az órák

Mivel egyre nagyobb távolságot érzek az elektronikus kütyük és közöttem, ahol lehet, igyekszem elektronikamenetes megoldásokat alkalmazni. Ilyenek például az órák, melyek mechanikus verzióiból az utóbbi időben néhány a háztartásba került, illetve van olyan régi szerkezet is, melyet rendbetett az órás. Kettő közülük most ismét javítás alatt van. A harmincéves Longines-nak […]


Bezártak a kisboltjaink

Szombat délelőtt vissza kellett vinnem a könyvtárba a dolgokat, és egy kosszal bevállaltam, hogy hazafelé hozok egy kiló kristálycukrot. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a környékbeli két közepes élelmiszerbolt időközben bezárt. A közeli „Pelikán-parki” Smatch, amit mellesleg soha nem szerettem, kiürítve, lecsupaszítva, lelakatolva áll. 23 éve volt ez a kisboltunk, ahova, ha […]


A sakkozók 1

Az tetszik magamban, hogy még mindig képes vagyok rácsodálkozni a világ millió színére, illetve felfedezni, hogy ezen színek mögött milyen egyformák is vagyunk. Most éppen 20. százai indiai novelláskötetet olvasok. Egy Prémcsand (Premchand) nevű, 1880-1936 között élt író „A sakkozók” (Satrandzs ke khilárí) című novellája például így kezdődik. „Vádzsidalí Sáh […]


Mit írnak egykori magunkról?

Továbbra is a „magyarock története„. Nem tudom, kedves olvasóim, hányan éltétek át tinédzserként a hetvenes évék végét és a nyolcvanas elejét. Nekem volt szerencsém ehhez, illetve kezdek elbizonytalanodni, hogy mennyire volt ez szerencse. Igazából szerencsének persze akkor sem tűnt, de volt valami szikrázóan kemény, vad, önveszélyesen őszinte szépség ebben a […]