Mivel lusta vagyok (lásd: garázsajtó, kertkapu, kicsuk, becsuk stb.) és szeretek sietni (lásd: egyirányú utca, piros lámpa, parkolókeresés stb.) a városban is biciklizem, de a kétkerekű műfaj igazi hozadéka a városon kívül bontakozik ki. Ha autóval megyek, a bokrok, a mezei virágok, a buszmegállók, az út szélen parkoló piros Ford […]
Nem is tudom, irigyeljem vagy sajnáljam azokat a „kollegákat”, akiknek időről időre, ünnepről ünnepre elő kell rukkolniuk különböző politikusok ünnepi beszédével. Ezek a beszédek arról ismerszenek meg, hogy nem tartalmaznak konkrétumokat, a maguk üres patetikusságukban tértől és időtől függetlenül bevethetők. Egyedüli céljuk, hogy pukkanjanak egyet, de lehetőleg csak akkorát, hogy […]
Az otthonom közelében valahogy háromszög alakban rendeződnek az utcák, és amikor A pontból B pontba indulok, értelemszerűen mindig a háromszög rövidebb oldala mentén indulok el. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a háromszögeknek a hosszabb – vagy annak vélt – szárain gyakorlatilag soha nem megyek végig. Ma délelőlőtt viszont végigmentem […]
Olvasgatom ezt a Lázár -Csányi vitát. Távol áll tőlem, hogy beleszóljak eme gigászi küzdelembe, de emlékeim szerint a régi szép időkben az ilyesmit nem médiaüzenetekben, hanem párbajban rendezték el.
Azt hiszem, életemben nem voltam Orosházán, de a város most hirtelen felkeltette a kíváncsiságomat. Az MTI mai híre szerint ott ugyanis az új fő téren öt méter magas üveg körtefát avattak. Nem is akármilyent, „Európában egyedülálló”-t, merthogy „a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát”. […]
Négy éve voltam utoljára a Szigeten. Idén is kísértésbe estem, különösen a Blur és Nick Cave miatt, és amikor tegnapelőtt este belenéztem az interneten a Biffy Clyro igencsak A-kategóriás koncertjébe, nem mondom, hogy nem sajnáltam, hogy nem vagyok a nagyszínpad előtt. De összességében, ilyenkor, amikor vége, midig átjár egy kicsike […]
Jó, jó, itt a hidegfront, de hogy ennyire? Néhány perccel ezelőtt az Időkép.hu-n ez a hír fogadott. Kattintsatok a képre a nagyításhoz!
Általában esténként két könyvet olvasok párhuzamosan a kislámpám fényénél. Ha nagyon fáradt vagyok – ez gyakran előfordul napi 10-12 órai munka után – akkor már egy oldal után beájulok, de néha, sajnos egyre néhább, hajnalig bírom. Most egyszerre kezdtem el két könyvet, és mindkettő távol van az irodalmi fősodortól. London […]