Ez kimaradt a tegnapi képsorozatból:
Nem gondoltam volna, hogy majd eccer csak így …, mikor tini voltam, ők (mármint az Omega) szerintem félistenek voltak. Úgy is néztek ki. Lemezem volt tűlük egy-kettő, de annyira soha nem tudtak lázba hozni.
Már részben lecsengtek (ezért voltak félistenek), amikor én belenőttem a korba.
Könyörgöm, valaki magyarázza már el, hogy tízből nyolc helyen miért írják tripla nagybetűvel e jeles napot a sajtóban, meghívókon és mindenütt!
A helyesírási szabályzat erről ír:
„145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.”
A magyar helyesírás szabályai (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.)
Ehhez képest még az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja is nagybetűz: „Az interkulturális párbeszéd éve és a Magyar Kultúra Napja alkalmából megnyitásra kerül a világban élő magyar és román fotóművészek második szalonja. ..”
De miért, de miért?
Azt nem tudom, hogy hányszor csenget, a neve mindenestre tetszik:
Amikor az 1988-as cikket csináltam, akkor iratkoztam vissza a megyei könyvtárba. Néhány év kihagyás után. Korábban nagyon sok időt töltöttem ott, egyrészt, mert olyan munkáim voltak, hogy sokat kellett búvárkodnom – az internet is gyerekcipőben volt még -, másrészt olvasóként is meglehetősen aktív voltam.
Aztán kikoptam. Alkalmanként persze megfordultam rendezvényeken, de meglehetősen esetlegesen. Most beiratkoztam újra, és azt hiszem jól tettem. Digitalizáció ide vagy oda, nem rossz hely az, de lehet, éppen azért élvezem, mert egy kicsit sok a digitális adalék az életemhez. Meg még mindig új szaga van a néhány éve felújított épületnek, az ember ilyenekre mondja, hogy érdemes volt belenyomni a pénzt. (Hasonló véleményen volt a fiam is.)
Most a normál tagdíj 1000 Ft/félév, ami nem jelképes, de most ebben az árban bent van a VHS kazetták és a zenei cd-k kölcsönzése is. A dvd-k esetében a tagdíj 700 ft/hó.
Hoztam videókat, köztük Tarkovszkij Solarisa. Már megérte.
Itt van előttem a Safo eheti száma, amelyben egy („X” reklámjel nélküli) interjú olvasható egy bizonyos Ginával, akinek a tankönyvcsomag (19. 999 Ft) megvásárlása után 10 hét alatt sikerült a középfokú.
Nem értem, miért kínlódnak tanárok és tanulók a nyelvtanulással, miért költenek horribilis pénzeket minderre, ha a mindez jóval egyszerűbben megoldható. Minden iskola, munkahely megvenné a csomagokat, kiadná a kölköknek, munkatársaknak, aztán mindenkinek lenne sok-sok nyelvvizsgája, beszélne mindenki mint a vízfolyás angolul, németül, svédül, norvégül.
Sőt még a szombathelyi önkormányzat is beszállhatna, és akkor jóval olcsóbban megúszná az angolprogramot.
Csak fel kell ismerni a kínálkozó nagy lehetőségeket.
A katalánok úgy tartják, az ismert helyi figurák kakiló apró szobrai termékenységet és szerencsét hoznak az újévre.
Itt még több is van.
A Story Online oknyomozó riportja:
„Kíváncsiak voltuk, így megkérdeztük a szakmát arról, mit tudnak, kik ma Magyarország legjobban kereső színészei és színésznői? Összeállításunkból megtudhatod, kik kapják a csúcsgázsikat, ám azt leszögezzük, listánkat ezúttal a szóbeszédre, nem pedig hivatalos információkra alapoztuk.”
A nagy szakmai gonddal összeállított lista itt olvasható.
Már csak néhány száz oldal van vissza Arthur Koestler kiváló tudománytörténeti-tudományfilozófiai könyvéből,az Alvajárókból,amely főként az univerzumról alkotott kép változását kíséri figyelemmel, de nem a hagyományos módon, a hangsúly 4-5 kiemelkedő személyiség életén van.
Koestler úgy gondolja, és valószínűleg helyesen, hogy ha a hadvezérek, politikusok nem születnek a világra, helyüket betöltik más politikusok és más hadvezérek. A zseniális természettudósok (művészek, filozófusok, vallási emberek, stb. ) azonban kevésbé egyszerűen pótolhatók, ugyanakkor nem kevés hatással vannak a civilizáció fejlődésére, irányára.
A Keplerről szóló rész például több volt mint lebilincselő. Egészen rajongója lettem. Most Galileinél tartok. Ez is tele van meglepetésekkel, de ellenkező előjellel. Galilei közel sem volt az a fasza gyerek, akinek később beállították, mint ahogy az egyház közel sem volt akkora tapló ez ügyben, mint amilyennek láttatták később. Érdekes.
A műhöz Csányi Vilmos írt előszót. Én meg majd valamikor könyvismertetőt.
Nemcsak a zenéje szimpatikus ennek a csávónak. Chris Martinról, a Coldplay együttes frontemberéről akkor adtam hírt utoljára – azt hiszem, először is -, amikor békésen szundított egy komp fedélzetén.
Az alábbi felvételeken már kevésbé békés. Egy két ipponos dobással földre viszi a paparazzo fotóst Las Angelesben, aki nagy lelkesen fotózta őt és feleségét, Gwyneth Paltrow színésznőt. Az énekes einstandolja a fényképezőt, aminek birtoklásáért egy kis dulakodás is kitör.
Holnap fel is teszek egy Coldplayt. Még abból a korból származik, amikor vásároltam cd-t.
Videó itt.
Részletek itt.
Sajnálom, de erről be kell, hogy számoljak:
Britney Speaer és új barátja, a paparazzi fotós Adnan Ghalib betértek ruhát venni egy kalifornia üzletbe.
Britney felmarkolt pár ruhát az akasztóról, majd eltűnt az egyik öltözőben, ahonnan pár perc múlva tök meztelenül keveredett elő, az eladók őszinte megrökönyödésére. Az egyik rá akart teríteni valamit, de Spears kisasszony nem hagyta, helyette sűrű fuckingolás közben elzavarta.
De az eladók még nem estek túl a nehezén. Az énekesnő és a fotós együtt bevonult a próbafülkébe. 45 percre. „Furcsa hangok jöttek ki. Undorító volt” – nyilatkozta a később a sajtónak az egyik eladó.
Aztán kijöttek. Miss. Spears elkezdett érthetetlenül hablatyolni és motyogni, haja foltokban, arca tele keléssel és pattanással.
Ez van. Most már majdnem érdekel, mi lesz a történet vége.
Innen.