Nem szoktam ezen cirkuszolni, olyan a világ, hogy mindenki nyúl mindent.
De azért szerintem úgy lenne korrekt, hogy ilyenkor célzás van rá, hogy a téma nem az utcán vagy az internet dzsungelében hevert.
A TV2-nek sem esett le az újjáról az aranygyűrű. Sőt.
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/37379_nem_volt_berlete_vittek_a_rendorsegre
Ahogy néhányan már fején találtátok a szöget, a kép megoldása a szombathelyi városháza oldalán felállított, 1974-es típusú műfenyő, amelynek igazi esztétikai értéke a városházára oldalfalára tapadt kosszal domborodik ki, illetve hoz örömet mindnyájunknak és boldog új évet.
Az ember egy kicsit nem figyel oda, aztán mindjárt könyvet vesz. Ilyen gazdasági válságos, megszorításos, karácsony és mikulás előtti időszakban van is némi lelkiismeret-furdalásom, de mentségemre legyen mondva, valami hasonlóra fájt a fogam már sok éve.
Aztán megláttam. Ott volt a nagyszálló melletti Alexandra kirakatában, leértékelve, mint rosseb. A görög mitológia világa. 250 oldal, keménytáblás, színes, fullextrás. 5000 helyett (már ez is leértékelés) 3000-ért. Az utolsó darabot vittem el.
A betűk kicsit aprók benne, pontosabban romlik a szemem, de akkor is az enyém most már, Pandorástól és Kronoszostól. Betáraztam az ágyam mellé. Irigykedjetek. Nem valószínű, hogy megússzátok több mint okos görög sztorik nélkül.
Csak nagyon csendben írom le: az említett könyvesbolt egyik polca tele van harmadával, felével, kétharmadával leértékelt gyönyörűséges könyvekkel. Csak okosan.
Az első kép délután egy óra, a második és a harmadik fél négy felé készült mobillal a szerkesztőség ablakából.
Mai hülyekérdés: Lehet-e a természet giccses?
Nem dicsekedni akarok (dehogynem), de ma reggel két hét kihagyás után teljes futócuccban kiugrottam az utcára – miként Pallasz Athéné – és csípőből lefutottam egy mini maratonit (14-15 kilométer). De ezen bejegyzés nem ezért született (dehogynem), hanem mert a Martineum mögötti kis utcán elém állt két derékig érő, erősen kóbornak kinéző kutya. Nem félek a kutyáktól, de mivel ők hajlamosak engem azonnal gazdájukká fogadni, nekem meg semmi kedvem nem volt Nárai felé két kuvasszal az oldalamon elindulni, irányt változtattam és elkanyarodtam a Parkerdő felé. Amerre eddig még soha nem futottam, valószínűleg azért, mert az a szombathelyi futók fővonala (main stream), ami in contreto azt jelenti, hogy nem egy futóval futottam össze, hanem legalább öttel. Viszont – a „tömeg” ellenére – tényleg jó kis nyomvonal, fákkal, csenddel, dombbal, még akkor is, ha a futók számára kialakított ösvény annyira felázott, mint egy kínai rizsföld, így aztán maradt az aszfalt.
Könnyen lehet, legközelebb is erre megyek. Köszönhetően a véletlennek.
A cikket csak vasárnap írom meg, átfáztam, mint a didergő király, viszont akit érdekel, az már megnézheti a szombat esti Fő téri gyertyagyújtás képeit, mert a galériát összeraktam. Csak nektek, csak most. A képekért ide kattintsatok!
Meg itt kommentelni is lehet. Ha esetleg.
Szinte mindennap látom ezt az egykor szebb napokat megért kis kuszlit a Körmendi úton. És mintha azt sugallná a dög, hogy a kommunizmusban jobb volt. De amilyen gyorsan csak lehet, elhessegetem magamtól a gondolatot, és azonnal sósavval locsolom fel a helyét. Azért ennyire ne legyen már válság.
Tök régen büntettek meg. Olyan jó magyar, újkori pénzbehajtásos, állampolgári basztatásos módon.
Most viszont igen. Már hiányzott. A házfal mellett parkolásért kapok hatezer forintos csekket. Állítólag járda. Eddig nem nagyon mondta senki, felfestve sincs, de ha ők mondják, elhiszem. Az értesítés akkor került az autóra, miközben számolatlan mennyiségű idióta papírokat hajtottam városszerte, hogy ne büntessenek meg majd más hatóságok. De hát hiába bújsz, nem menekülsz.
Ha hátrébb lépünk két lépéssel, hunyorítunk kicsit, tisztán látszódnak a körvonalai annak, hogy az ország üldözőkre és üldözöttekre szakadt. Az valamennyire vígasztal azért, hogy az utóbbiakhoz tartozom. Vagy ez már mánia?
Miközben a parlamentben a képviselők felismerték az idők szavát, és végre iszonyatosan, 15 százalékkal megsarcolták a saját és a polgármesterek eddig adómentes költségátalányát (szimbolikus persze, hogy a politikusokra külön adótörvény vonatkozik, mint ahogy az is, hogy 15 százalék a mértéke), aközben én a 7628B11-46 számú Állományba vételi bizonylati tömböt kerestem a papírboltokban, olyant, ami gépekről és berendezésekről szól.
Hogy épüljön ez a kurva ország.