Józing

Szombat délután jöttem Sárvárról Szombathelyre, és a váti felüljárónál meglepetésemre kirajzolódni és leaszfaltozódni látszik az új 86-os gyorsforgalmi 2 X 2 sávja. Mentem is rajta vagy 50 métert.

Nem tudom, emlékeztek-e rá, két hónappal ezelőtt ezt írtam: „belvárosi utcán sétálva, kigombolt kabátban és költőien lebegő sállal az embernek elindul az agya, és mindenféle vágyak törnek elő a lélek legmélyéről. Például hogy milyen jó lenne két színes, nagyméretű plüss dobókocka, melyeket ízlésesen felaggatnék az autó belső visszapillantójára.”

Nos, egy nagyméretű kockát már kaptam. Ajándék volt. Alakul az élet.

Egyre több webes szerkesztő véli úgy – különösen a linkportálokra kihegyezettek -, hogy némi plusz kattintást tud elérni, ha a cím valami ütős felvezetővel kezdődik. Döbbenet, iszonyat, rettenetes stb.

Eddig csak a bulvár vagy szoftbulvár webes újságírás jellemzője volt a jelenség, de most láthatóan csatlakoznak hozzá a magukat komolynak gondoló lapok is.

A 168 óra például így számol be egy miskolci konferenciáról:

Meglátjátok, eljön az idő, amikor nekünk is alkalmazni kell a módszert.

Például:

Döbbenet: Sárváron is lesz történelmi fesztivál
Iszonyat: polgármesteri fogadóóra lesz hétfőn
Rettenetes: nincs zebra a Minerva lakóparknál

Nem mintha ez lenne a legnagyobb gond, sőt lehet, hogy egyáltalán nem gond, csak nem tudtam.

Kedves Józing Antal!

Itt a tavasz, felpörög a természet, ne maradjon le Ön se! Újra adunk ingyen hitelt laptopokra! Ne várjon a sült galambra!

Üdvözlettel
Photo hall

Nem tudom tapasztaltátok-e ugyanazt, de én mindig irigységgel vegyes boldogsággal használom a benzinkutaknál levő ablakmosó szettet, amely egy keféből, egy lehúzóból, egy vödörből és a benne levő megfelő módon kemikáliázott folyadékból áll. És minden benzinkútnál faszán működik.

Nagyon is oly korban élünk, hogy kell becsülni az élet azon apró szegmenseit, melyek úgy működnek, ahogy kell.

A benzínkúti ablakmosó vödrök ilyenek. Hallelúja.

Hosszú-hosszú huzavona után az újságíró végre nem lesz felelős azért, ha az ostoba politikus hülyeséget mond. Eddig ugyanis így volt. Ha X politikus – akár nyilvánosan is – mondott valami cifrát Y politikusról, márpedig azért nem volt ritka, ugye, akkor azt az újságíró nem írhatta le, mert jól beperelte Y. Ilyen volt a törvény. Amit politikusok hoztak.

Itt az eredeti hír, kiemelés tőlem.

„Pontosították a sajtóra vonatkozó szabályokat, és kiterjesztették őket az internetre is. Az eddigiektől eltérően nem lehet majd felelősségre vonni az újságírót és a sajtócéget, ha egy eseményről pontosan tudósít vagy egy nyilatkozatot híven közöl, még akkor sem, ha valaki úgy véli, hogy a közlés az ő személyiségi jogait sérti. Elutasították ugyanakkor azt az ellenzéki kiegészítést, hogy ilyenkor is mindig egyidejűleg kérdezzék meg az érintettet, aki gyakran nincs jelen az eseményen. A közhatalmat gyakorló emberek a jövőben még szerintük valótlan tényállítás esetén is csak akkor nyerhetnek pert jó hírük védelmében, ha a jogsértő akár sajtótermék, akár más – szándékosan hazudott vagy súlyosan gondatlan volt. Az olyan közszereplők esetében viszont, akik nem közfeladatot látnak el – például színészek,sportolók és más „celebek”, ez a korlátozás csak a közszereplésükkel kapcsolatos közlésekre vonatkozik, vagyis például a magánéletüket ugyanannyira védi a törvény, mint bármely más állampolgárét.” Innen.

1. Blikk

————————-

2. Zoom.hu

————————-

Azt nem mondom, hogy lélegzet visszafogva figyelném a magyar kormánynak nevezett izé szappanoperáját, de azért időnként betekintek, mert jót lehet nyeríteni a fejleményeken. (Az előző rész tartalmából: Gábor Lajost javasolja, de Lajos visszaüzen, hogy meggondolta magát, inkább mégsem. Gáborék összeülnek, de nem tudnak dönteni, hogy szeretik-e már Jani barátját, Gordont, akit korábban nem szerettek. Stb.)

Sokkal kevésbé vidám fejlemény, hogy megint tekergetni kell az órákat. A nyári időszámítás egyike az emberiség leghülyébb találmányainak. Ennek folyományaként van az, hogy a környezetemben még egy hónap múlva is lesz olyan óra, amely egy órával hátrébb jár, és még nagyobb baj, hogy szürreálisan korán kell kelni. Nekem a téli időszámítás szerinti nyolc óra is poroszosnak számít, a nyári kakaskukorékoltató meg egyenesen zsibbasztónak.

Különösen azzal a tudattal, hogy ez így lesz egész őszig. Brr.

A cápák azóta izgatják a fantáziámat, amióta elolvastam Frank Schätzing: Híradás egy ismeretlen univerzumból című könyvét.

Minden élőlény fantasztikus, de a cápák még az átlagnál is fantasztikusabbak. Igaz, az a képről nem derül ki egyértelműen.

Most már az kellene, hogy betegyem valamikor a lejátszóba. Mármint a dvd-t.