Ady Endre a külföldre vándorlásról
A közgazdaság fura fintoraként a külföldre távozók miatt kényszeremelkedésnek indultak a hazai bérek.
A közgazdaság fura fintoraként a külföldre távozók miatt kényszeremelkedésnek indultak a hazai bérek.
Így estefelé már nagyon ragoznám ezt a kérdést, meg hát korábban már néhányszor okoskodtam itt Ady Endréről.
Van-e különbség a Soros-plakátok és a vörös lézerfényt kergető macskák között? Ha a Jobbik nyer a választásokon, ismét Simicska Lajos lesz a befutó a közbeszerzéseknél? Milyen érzés lehet traktorvezetőnek lenni Balogunyom és Szombathely között?
Minimum kettő, de inkább három hét óta nem üríti senki a konténert.
„Az kizárt dolog, hogy idekanyarodjon egy busz három perc múlva” – mondom a bécsi külváros egyik félreeső domboldali mellékutcájában, miután az esti sötétben áttanulmányozom a menetrendet, és egy teremtett lélek nincs az utcákon. A busz persze másodpercre pontosan odakanyarodik valahonnan, merthogy Bécs továbbra is úgy működik, ahogy az ember elvárja […]
Korábban már írtam, hogy olvasgatom és jegyzetelgetem Ady Endre publicisztikáját.
Ha nem lennének ezek a kis fakkok és bennük a megannyi csodálatos kütyü, soha nem tudnánk meg, mire is van szükségünk az élethez.
Facebook oldalamon néhány órája kottyintottam el, hogy egyik kedvenc helyszínem a Gyöngyös patak partja.
Körbe lehetne járni ezredszerre is a Soros-kérdést és az éppen aktuális nemzeti konzultációt, de sok értelme nem lenne.
Innen a Wesselényi utcából úgy tűnik, porszemek vagyunk, akik nem értenek semmit, de ezt jól álcázzák.