Zene


Privát rocktörténeteim: Omega

Néhány héttel ezelőtt fedeztem fel, hogy a YouTube-ra fel van töltve a Privát Rocktörténet című magyar dokumentumfilm-sorozat több mint félszáz része. Hogy a sorozatból nem lett nagy közönségsiker, azt nemcsak azzal lehet magyarázni, hogy a magyar közönséget – fogalmazzunk finoman – nem túlságosan érdekli, mi van a függöny mögött, de […]

Omega

Párhuzamos világok

Bármilyen meglepő, a számtalan, isten tudja hány tucat milliárdból fenntartott közszolgálati csatorna között olyan is van, ami filmeket ad. A Duna tévében még dolgoznak olyanok, akinek van némi ízlése, és a büdzséből alkalmanként kiszorítanak egy-két korábban készült alkotást. Merész húzás, ugyanis ezeknek az ára akár a több száz dollárt is […]


Esti részletekbe menés

  Talán az életkor az oka. Talán a mennyiség gazdasági, politikai és kulturális trónra emelése és istenként való imádása. Vagy csak a média gyorséttermének számító híroldalnak szükséges némi esti magánellensúly. Az sem biztos, hogy túlzott következtetéseket kell belőle levonni. Mindenesetre azt vettem észre, hogy az utóbbi hetekben, amikor leszáll az […]


Óvatosan a kozákok ostorával!

A nevükön és a körülöttük kialakult politikai vonatkozású hisztin kívül nem sokat tudok az orosz Pussy Riot zenekarról. Nem tudom, milyen zenét játszanak, nem tudom, miről énekelnek, mint ahogy azt sem, hogy valódi zenekar-e, vagy valamiféle politikai küldetést teljesítenek. Még az is lehet, hogy azokhoz az ostoba és idegesítő nők […]


Bedugatlan hétvégéim

Munkamániámon, azt hiszem, nem lehet már segíteni, de az mindig megnyugvással tölt el, amikor konstatálom, hogy internet-függőségem még csírájában sem létezik. Amikor évente-kétévente akár egy hétre is sikerül kiszabadulnom a napi taposómalomból, kiválóan tudok a tengerben polipokat kergetni, nagyvárosok titkait fürkészni, agy éppen a réten ellenszélben tollaslabdázni, anélkül, hogy egy […]


A legrangosabb zenei fesztivál

Az autóban jobb híján Petőfi Rádiót hallgattam, miközben a hétvégén ide-oda átszeltem a Dunántúlt. Egy idő után arra figyeltem fel, hogy a közszolgálatinak nevezett, valójában félintelligens öszvércsatorna folyamatosan valami „legrangosabb európai zenei fesztivál”-t emleget. Eltelt egy kis idő, amíg rájöttem, hogy a szerkesztők az Eurovíziós Dalfesztiválra gondolnak. Ez őszintén meglepett. […]


A löncshúsos gangsta

Korábban már kifejtettem, hogy Magyarország többek között onnan ismerszik meg, hogy itt megannyi dolog fordítva van bedugva a konnektorba. Nálunk nemcsak a klasszikus értelemben vett politikai baloldal és jobboldal fogalma fordult ki felismerhetetlenségig, de az állampolgár és az állam viszonya is csak fejre állva nyer értelmet. Miért pont a hiphop […]


Szívemben lábnyom, tízes a céltáblámon

Hosszú idők óta ez az első blogbejegyzésem, amit nem teszek közzé a Facebookon. Merthogy ennek végképp nem kell ott virítania a zavaros, dinnyehéjakkal teli folyamban, ahol nem csak az olvasók kegyeiért, hanem mindenféle titokzatos programozói algoritmusok szeszészeivel is meg kell küzdenie. Hát ez a bejegyzés nem küzd semmiért. Aki nagyon-nagyon […]