Megkaptuk a menetrendszerinti kisfáinkat
Ha egy mesterséges intelligencia elemezné a blogbejegyzéseimet, könnyen juthatna arra a következtetésre, hogy ezt a fickót a házuk előtti kisfák sorsa aggasztja a leginkább.
Személyes történelem
Decemberi sétám a Mecsekben
Itt a blogon már többször írtam, hogy mostanában hiányzik az erdő. Ha olykor lehetőségem van, akkor lelkesen bevetem magam a fák közé.
Megnéztem a Romkert feletti sétányt
Jó hír a Szombathelyre keveredő turistáknak, hogy immár belépőjegy nélkül is rálátásuk lehet az ókori Róma egyik legizgalmasabb magyarországi emlékére. Az itt lakóknak és bejáróknak meg az, hogy nem kell megkerülniük a fél belvárost, ha az Ady tér felé mennek.
Gusztustalan szeméthegy Szombathely belvárosában
Minimum kettő, de inkább három hét óta nem üríti senki a konténert.
Néhány mondat a 2017-es Bécsről
„Az kizárt dolog, hogy idekanyarodjon egy busz három perc múlva” – mondom a bécsi külváros egyik félreeső domboldali mellékutcájában, miután az esti sötétben áttanulmányozom a menetrendet, és egy teremtett lélek nincs az utcákon. A busz persze másodpercre pontosan odakanyarodik valahonnan, merthogy Bécs továbbra is úgy működik, ahogy az ember elvárja […]
Ó, azok a bizonyos középső polcok az Aldiban és a Lidlben
Ha nem lennének ezek a kis fakkok és bennük a megannyi csodálatos kütyü, soha nem tudnánk meg, mire is van szükségünk az élethez.
Globális felmelegedés: kamu vagy világvége?
Innen a Wesselényi utcából úgy tűnik, porszemek vagyunk, akik nem értenek semmit, de ezt jól álcázzák.
A kisfák megint kiszáradtak, de már csak magamat okolom
Emlékeztek még a házunk előtti kisfákra? A végtelennek tűnő történet utolsó epizódját tavaly decemberben osztottam meg veletek.
Az európai kultúra fővárosának vesszőfutása
Ha Szombathely véletlenül megkapja a címet, azonnal fel kell venni a kapcsolatot a pécsiekkel, hogy első kézből tudjuk meg, hogyan nem szabad ezt csinálni.