Fogadjunk, hogy nem emlékeztek arra a márciusi bejegyzésemre, amelyben azt a fontos információt osztottam meg Veletek, hogy óráshoz indul a proletár kínai IKEA-vekkerem és az arisztokrata svájci Longines. Látszólagos különbözőségük ellenére lélekben egyformák: mindketten rugós, felhúzható szerkezetek, egy letűnt mechanikus kor érzékeny gyermekei, olyanok, akiknek még van lelkük, vagy legalábbis […]
Azt hiszem, két és fél éve nem futottam ekkorát, mint ma este. No nem volt egy nagy szám, csak magamhoz képest volt az, pontosabban az utóbbi két és fél évemhez képest érdemel meg ez a kocogásom egy ilyen rövidke kis bekezdést. Meg aztán vigyázni is kell a számokkal. Azt vettem […]
Anyunak már akkor is nagyon sok kiváló könyve volt, amikor gyerek voltam. A legfelső polcon rejtette el a Agatha Christie-köteteket, mert valamiért azt gondolta, nem ildomos ilyenekkel dicsekedni. (Meg tudom érteni, annak ellenére, hogy egy iparváros peremkerületén nem ez volt az emberek között a fő téma.) Aztán amikor 13-14 éves […]
„A magyar bankokat meglepte Orbán Viktor nyilatkozata” – írja most az MTI, majd részletezi a gazdasági szabadságharc legújabb fordulóját. Megmondom őszintém, engem meg ma reggel az új bankszámladíjak leptek meg, olyannyira, hogy először nem is hittem a fülemnek és a szememnek. Megint eszembe jutott nagyon is közeli ismerősöm (finoman sem […]
Nagyon sok gyerekkönyvem volt, többek között egy cseh népmesegyűjtemény. Arról volt ismert, hogy majdnem minden történetbe horror-elemek vegyültek. Nem olyan lájtosan, mint a magyarokban szokásos, hanem meglehetősen explicit módon. Anyu is félt tőlük, meg én is. Így aztán ebben a könyvben üdítően hatott a sok szörnyűség között az a mese, […]
Én mondom, esténként remek kikapcsolódás a karfás fotelben irodalomról olvasni. Itt van például ez a pihentető bekezdés, amibe tegnap úgy éjfél körül futottam bele. „A mítosz tematikus szerkezet, meghatározott rendszerű, sarkított motívumok szövevénye, a játékvers ritmikus alapú zenei építmény. Döntő mozzanata nem a külső ritmikai kör, mert az a legkülönfélébb […]
Nem adok hálát az égnek, hogy azt csinálom, amit csinálok, nem is vagyok rá különösen büszke, de azt hiszem, nem szeretnék a Március 15. téren műanyag szatyorból feketén zoknit árulni – erre a könnyed következtetésre jutottam ma délelőtt, nem sokkal 11 óra után.
A multinacionális cégek sikere nemcsak a tőkeerejüknek, a felhalmozott tudásuknak és a pofátlanságuknak köszönhető, hanem annak is, hogy kiválósan tudnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Itt van például a Media Markt, Európa legnagyobb elektronikai-ülzetlánc óriása, melynek szombathelyi áruházában a következő párbeszéd zajlott a napokban. Nőm: Fizethetek bankkártyával? Pénztáros: Természetesen. Nőm: Tessék. […]
Ma reggel, kilépve a lakás ajtaján, néhány, a közös folyosón heverő levélre lettem figyelmes. A tömbünkben két család lakik, mindegyiknek jutott egy-egy pakk (3 db + 7db = 10 db) Orbán Viktor-levél. (+ bónuszban egy Szova-számla a szomszédnak.) Az én levelem arról tájékoztat, hogy én is hozzájárultam Magyarország győzelméhez. Gondolom […]
Sok csoporttársammal ellentétben szerettem a nyelvtant, pontosabban nem is annyira a nyelvtant, mint a nyelvészetet. A nyelv talán minden emberi alkotás csúcspontja, a maga komplexitásában gyönyörű, nyílt, demokratikus, önszabályozó és öntörvényű rendszer, amely egyszerre tükröz és szív magába mindent, ami az emberi élettel kapcsolatos, a legmagasztosabb dolgoktól kezdve a legalpáribbakig. […]