Volt korábban egy korszakom, amikor megpróbáltam elhitetni magammal, hogy szeretem a kisipari módszerekkel előállított szűretlen sört. Mert az olyan jól hangzik. Minden évben lelkesen kirendeltem egy korsóval a Savaria Karneválon, hogy már első kortyot úgy kelljen leerőltetni a torkomon. Nem ízlett. Hogy aztán később megint elhitessem magammal, hogy én végső […]
1. Van néhány dolog, amiben jónak tartom magam. Ilyen – a villanyszerelés mellett – a dolgok elvesztése. Szinte tökélyre fejlesztettem a tárgyak elhagyását. 2. A szezonban ma húztam először sapkát, amikor reggel biciklivel elindultam otthonról. Szerintetek mit vettem észre, amikor hazaértem?
Az elmúlt hetekben nem egy estém úgy alakult, hogy ültem az egyik régi karosszékben, és egymás után hallgattam cd-imet. Van belőlük néhány, többségüket a kilencvenes években vettem. Gyakorlatilag mind eredeti. És be kell vallja, roppant meg vagyok elégedve az ízlésemmel, mivel 100 százalékig ma is vállalhatók, mi több, 90 százalékuk […]
„Kedves Mr. Thorntonl A jó könyv egy vezérlõ szellem becses szíve vére, amelyet a léten túli lét céljaira őriztek meg és halmoztak fel, s mint ilyen, feltétlenül nélkülözhetetlen árucikknek minősül. Őszínte híve: Florence Green” (Részlet A könyvesbolt című kisregényből) Nem irigylem azon irodalmárok erőfeszítéseit, akik annak a képletét keresik-kutatják, mi […]
Vissza kellene nézni az évszámokat és eseményeket, hogy pontosan mikor kezdődött a játék. Két évtizeddel korábban sem vitték túlzásba az építkezést a fiúk, de legalább a haladásnak megvolt az illúziója. Hogy ha a kert soha nem is lesz olyan, mint a szomszédé, meg talán a nyílászárók sem zárnak majd tökéletesen, […]
Tudjuk, véletlenek nincsenek, vagy éppen ellenkezőleg: minden véletlen. Mindenesetre én a hóesés elindulásával szinte azonos időpontban találtam ra erre a videóra. A dal az ismert (?) 30Y-sláger, a „Bogozd ki!” Subscribe-féle feldolgozása. Egy mű értékét, erejét és mélységét jól mutatja, hogy mennyire alakítható, formázható, azaz a késztermék felhasználható-e újra alapanyagként. […]
Valamit nem csinálunk jól. Ahhoz képest, hogy ötméterenként pékség nyílik a szombathelyi belvárosban, ma két kilométert gyalogoltam délelőtt, hogy fél kiló kenyeret tudjak venni. Délelőtt 11-kor lazán elindultam a belvárosból hazafele, hogy majd beugrom valahova, lerendezem ezt az apróságot. Ehhez képest két pékségben már nem volt normál fehérkenyér, a harmadik […]
Mindig van bennem egy enyhe nyomás, mert bármennyire aktív vagyok (munkamániás, mondanátok, szerintem csak szeretem, amit csinálok), minden napot rövidnek érzek. Ha háromszor ilyen hosszú lenne egy nap, akkor is nyúlfarknyinak tűnne, annyi mindent kellene megcsinálni, megnézni, elolvasni. Minden nap kapok például értesítést a LinkedIn nevű közösségi portáltól (olyan, mint […]
Az interneten annyian foglalkoznak a magyar bel-, párt- és mindenféle politikával, hogy egyre kevésbé érzem úgy, hogy pont az én hangom hiányozna abból a kórusból, amelynek egyik jellegzetessége, hogy minél hangosabb, annál hamisabb. Azt hiszem, ez ügyben nincs mit tennem, a földrengést sem lehet megelőzni, esetleg előre jelezni. Mostanában sokkal […]
Egyre kevésbé vagyok biztos benne, hogy nem kellene-e beszereznem vízipálmát. Gyermekkoromban volt egy a szekrény tetején, nem volt egy sikersztori a története, pedig nem is én gondoztam, hanem anyu. Igaz, voltak jó periódusai is, ahogy mindegyikünknek. Évek óta érik bennem a terv, hogy bele kellene vágnom egybe megint, immár érett […]