Néha még mindig rá tudok csodálkozni, hogy a reklámcégek milyen béna, erőltetett, közhelyes szlogenekért képesek fizetni a kreatívoknak. Az elmúlt percben futottam bele például az egyik japán autógyár hirdetésébe, mely szerint „amikor a vezetés élménnyé válik”. Nem tudom mennyibe került, de szerintem ha megkérnének egy középiskolás osztályt, hogy találjanak már […]
Új szóba botlottam: az angol „sapiosexual” melléknevet olyanokra használják, akik az intelligenciát találják erotikusan roppant vonzónak. Elterjedését a közösségi oldalak segítették, melyeken állítólag sokan már így jellemzik a nemi identitásukat. Az ismert Collins szótárba már javasolták felvételét, de egyelőre elutasították. Magyar használatát, fordítását még nem láttam.
Öten ülünk a Budapest-Szombathely gyorsvonat levitézlett fülkéjében. Szemben velem egy harmincas évei elején-közepén levő hölgy. Kellemes megjelenés, ápoltság, a feszülő márkás farmer és a kék-fehér ing rendben van, a sötétvörösre festett haj szőke tincsekkel határeset, a műköröm és a mobiljának csengő hangja már az sem. Olvasom az indiai novellás-gyűjteményemet, de […]
Igazán remek ez a nyári időszámítás. Az új idő szerint hajnali fél 3-ig olvastam, hogy álom jöjjön a szememre, a régi idő szerint viszont fél hatkor már felébredtem. A legszebb az egészben, hogy amikor a hosszú tél után végre ismét tavaszi napfényben lehetne ébredni, akkor kollektíven előretekerjük az órát, hogy […]
Mivel egyre nagyobb távolságot érzek az elektronikus kütyük és közöttem, ahol lehet, igyekszem elektronikamenetes megoldásokat alkalmazni. Ilyenek például az órák, melyek mechanikus verzióiból az utóbbi időben néhány a háztartásba került, illetve van olyan régi szerkezet is, melyet rendbetett az órás. Kettő közülük most ismét javítás alatt van. A harmincéves Longines-nak […]
Szombat délelőtt vissza kellett vinnem a könyvtárba a dolgokat, és egy kosszal bevállaltam, hogy hazafelé hozok egy kiló kristálycukrot. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a környékbeli két közepes élelmiszerbolt időközben bezárt. A közeli „Pelikán-parki” Smatch, amit mellesleg soha nem szerettem, kiürítve, lecsupaszítva, lelakatolva áll. 23 éve volt ez a kisboltunk, ahova, ha […]
Az tetszik magamban, hogy még mindig képes vagyok rácsodálkozni a világ millió színére, illetve felfedezni, hogy ezen színek mögött milyen egyformák is vagyunk. Most éppen 20. százai indiai novelláskötetet olvasok. Egy Prémcsand (Premchand) nevű, 1880-1936 között élt író „A sakkozók” (Satrandzs ke khilárí) című novellája például így kezdődik. „Vádzsidalí Sáh […]
Továbbra is a „magyarock története„. Nem tudom, kedves olvasóim, hányan éltétek át tinédzserként a hetvenes évék végét és a nyolcvanas elejét. Nekem volt szerencsém ehhez, illetve kezdek elbizonytalanodni, hogy mennyire volt ez szerencse. Igazából szerencsének persze akkor sem tűnt, de volt valami szikrázóan kemény, vad, önveszélyesen őszinte szépség ebben a […]
Kérném tisztelettel, a helyzet tegnap óta csak annyit javult, hogy romlott. Ma reggel ugyanis ez a látvány fogadott, és most is ezt látom, ha jobbra fordítom a fejem. Igyekszem ezt a mozdulatot elkerülni.
Már korábban is voltak ilyen jellegű alkalmi kilengéseim, de rendszertelenek voltak és ritkák, és megmaradtak az élet bizonyos területein. A mostani sorozat komolyabbnak és általánosabbnak tűnik. Tudniillik tudatosan és egyre növekvő mértékben kezdek rákapni a minőségi dolgokra. Legyenek ezek a dolgok akármik. Egyszer csak zavarni kezdett a gagyi karórám, melyet […]