„Ha jönne utánunk valaki, egy minimálbért szerintem össze tudna szedni” – mondta úgy két és fél évtizeddel ezelőtt öcsém, miután közösen számba vettük egy hétvége elhagyott tárgyainak veszteséglistáját. Szó, mi szó, otthagyásból, elvesztésből, feledésből mindig is igen erős voltam. Az olyan apróságok, mint irodakulcs, könyvtári olvasójegy, hajgumi és hasonló akkut […]
Mivel a belvárosban lakom, mindenféle programnaptár nélkül tudom, hogy mikor van szalagavató: a fiatalok jellegzetes mid- és afterparty zaja ugyanis ilyenkor a legvastagabb falakon is átszivárog. Szakértőként el tudom mondani, hogy a középiskolák végzőseinek hajnali kurjantásai nem megkülönböztethetők egymástól, és a zajmérők nem mutatnának jelentős eltérést jellegzetes fiú vagy lányosztályok […]
Van abban valami megnyugtató és nyugtalanító, hogy felettük sem múlik el az idő nyomtalanul.
Akárhonnan nézem, ereimben komoly részegségnyi német vér is kering. Apai ágon nagymamán ugyanis tisztességes sváb asszony volt, olyan, aki „sch”-val írta rövidke lánykori nevét, és aki a magyarnál sokkal jobban beszélte annak a távoli országnak a nyelvét, ahol ő maga ugyan soha nem járt, és láthatóan nem is nagyon izgatta […]
Akárhogy kutakodok emlékeimben és az interneten, nem jut eszembe annak a játékfilmnek a címe, amely a késő hetvenes, kora nyolcvanas években készülhetett, és az olasz neofasiszta fiatalok szorgos mindennapjait járja körül. Annak idején a hazai mozik is bemutatták, valószínűleg abból a pedagógiai célból, hogy elrettentő példát mutassanak a szocializmust építő […]
Aki azt hiszi, mint eddig én, hogy a spam csak arra jó, hogy bosszantson, illetve hogy eldugítsa az elektronikus postaládánkat, az akár kellemesen csalódhat is. Néhány perccel korábban ugyanis ez landolt a laptopomon. „Tudja, hogy a hamuporszívó mi mindenre használható még? A falevelek még mindig ellepik pázsitját? Kiporszívózta ünnepi autóját? […]
„Tudjátok mit, csesszük el ezt is látványosan” – jött valakinek az ötlet a minisztériumban, a többiek pedig rábólintottak: „Igen, ezzel kellően be tudunk égni megint.” Így munkához láttak online pénztárgépek ügyében, és menet közben el is csesztek mindent, amit csak bírtak. Tologatták az időpontokat, engedélyezték a gépeket, majd betiltották, aztán […]
Ahogy arról bizonyára ti is hallottatok, a parlament ma a karácsonyváró hangulatban – mint egy mellékesen – államosította a tankönyvkiadást, és ennek velejárójaként úgy döntött, hogy kétféle tankönyv elég, merthogy minek azt cifrázni, az állam majd lerendez mindent. És sem akarom cifrázni túlságosan, de csak kikívánkozik belőlem pár mondat, ahhoz […]
Már hónapokkal ezelőtt olvastam róla, de elhessegettem magamtól a hírt, mondván, ez nem lehet igaz. Ennyire nem lehetnek hülyék. Ám egyre inkább úgy néz ki, hogy de, lehetnek. Központosítanák a nyelvoktatást is. Azaz én mint nyelvtanár – diplomával és legális vállalkozással – nem taníthatnék nyelvet. Mert ahhoz szerintük külön központi […]
Még mindig a Time papirosát olvasgatom. Végre volt időm átrágni magam azon a két terebélyes cikken, melyek a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulója alkalmából születtek. Ha akadnak közületek olyanok, akik fogékonyak a történelem iránt, azoknak bizonyára sok újdonságot nem tudnak mondani ezek az írások, és bevallom, engem sem a történelmi tények csigáztak […]