Amy Winehouse arcai
Akin szeretené csiszolni Amy Winehouse-háttérinformációit és angol nyelvtudását, az kattintson ide, ahol zamatos vadi új sztorikat és fényképeket talál az énekesnő egykori szeretője tálalásában.
jozing
A kockás abrosz mellett – kiszivárgott videó
Ahogy a hivatalos beszámolóban olvashattátok, a díjkiosztó gála után némi kötetlen eszmecserére került sor a szerkesztőségben. A kulturált és intelligens szórakozás jegyében.
Ez a videó szivárgott ki a szigorúan zárt ajtók mögött zajlott eseményről:
Szilveszter, kutyák és petárdák 1
„Ne a petárdázókat szidjuk, van nekik elég bajuk az egójukkal, hanem arra koncentráljunk, hogy védjük a kutyabarátainkat.
Nézzük el a petárdázók egy napig tartó randalírozását.”
Részletek itt.
Egy kis extra:
Bükfürdõ 2
Ha téli szünet, akkor Bükfürdő. A bejáratnál egy vagyont hagyunk ott, 11 órakor már nincs üres ágy, a büfé – és minden – drága, mint a fityfene, a 260 forintos kávé majdnem ihatatlan, a létesítmény bizonyos szegleteiben még ott bujkál a szocializmus kísértete, kifelé vita a személyzettel, hogy visszakapjuk a letétben hagyott pénzt. Stb.
És mégis. Jövőre télen megint ugyanitt. És nyáron is.
Az a röhej, hogy mindezek ellenére épített strandon sehol nem érzem olyan jól magam, mint Bükfürdőn.
Tudnak valamit.
A szív fizikája
„Egy emberi szív 1,5 watt teljesítményt ad le.”
(Frank Schatzing: Híradás egy ismeretlen univerzumból)
Karácsonyfa beállítás mint férfimunka 1
Szép hosszú listát tudnék összeállítani arról, hogy miért jó férfinak lenni. Ezen listáról azonban feltétlen hiányozna a fenyőfa beállítás pre-karácsonyi feladata.
Elvileg minden egyszerű, rutin és technika kérdése, azonban nincs olyan év, hogy a gyakorlatban ne lépnének fel súlyos komplikációk azon helyszínek egyikén, ahol rám marad ez a tevékenység.
Mondjuk olyan, hogy tátott szájjal csodálkozom a fenyőfák alakjának extrémitásain, különös tekintettel a törzsre, amely annyira egyenes, mint egy pozícióban levő politikus, aztán hazabiciklizem vésőért, kalapácsért, rókafarkú fűrészért és kombinátfogóért, majd jól összeszúratom magam, hogy később a szúrások helyén tekintélyes nagyságú, piros búbok keletkezzenek, melyek égnek, viszketnek, mint a rosseb.
De nem kenegetem magam. Férfidolog.
Határozott lépés a perzsa költészet irányába 2
Közbeszerzési eljárás keretében szert tettem a képen látható 350 oldalas könyvre. (Magyarul: megyei könyvtár.) Ideálisnak tűnik, mert nemcsak egyszerűen a perzsa költemények antológiája, hanem a versek keletkezési hátterét is megvilágítja.
Úgyhogy jaj nektek, kár volt itt kikényszeríteni belőlem az egykori irodalomtanárt, mert tényleg szándékomban áll perzsa versekkel és a hozzájuk tartozó lafatyolással ellátni benneteket. Főleg, amikor nincs semmi hír Britney Spears-ről.
Ez a vers van az előszóban.
Az ember csak egy test külön tagja mind,
Hisz, egy főanyagból van alkotva mind.
A sors hogyha megsérti egyik tagot,
A test mindegyik tagja végigsajog.
Ha más kínja szíved nem indítja meg,
Nem érdemled akkor az ember nevet.
(Sza’dí: Részlet a Gulisztán- ból — Képes Géza fordítása)
Kinyomoztam: a mű valamikor a 13. században keletkezhetett. A költő életéről a következőt találtam. Azt hiszem, elég jellemző az egész soron következő csapatra.
SZÁÁDI, MUSZHÁRIFUDDIN IBN MUSZLIHUDDÍN (1213-1299, más források szerint: 1198-1304) Sírázban született és a bagdadi Nizámijja Kollégiumban tanult. Életét tulajdon leírásából ismerjük; kár, hogy sokat hazudik. Tanulmányai után bejárta Hedzsászt, Jement, Abesszíniát, Irakot. Szíriában keresztesek fogságába esett, és más rabokkal együtt dolgozott Tripoliss sáncainak megerősítésén, míg egyik jó barátja kiváltotta. Sz. hálából elvette megmentője lányát, de az „tűrhetetlen szipirtyónak bizonyult”, amiért, hosszadalmas botrányok után elvált tőle. Ezután Indiába utazott. Mikor Szomnáth egyik hindu templomában sétálgatott, felfedezte a titkos mechanizmust, mellyel a papok az istenséget mozgatták, hogy a hívők csodát lássanak. A templomszolga meglepte Sz.-t, miközben a szerkezetet vizsgálta, úgyhogy kénytelen volt agyoncsapni egy gerendával, nehogy a papok vele végezzenek. 1255-ben hazatért Sírázba, a városba, mely délkeleti fekvése miatt elkerülte a mongol hódítókat. A következő évben Sz. meglepte a helyi uralkodót a Busztán (Gyümölcsös) című hosszú – és mulatságos – tankölteményével, melynek ajánlásában ezt írta: „tanulmányokat állítottam össze a helyes igazságszolgáltatásról, a jófajta kormányzásról, égi és földi szerelemről, alázatról, elégedettségről és hasonló pompás dolgokról”. 1258-ban adta közre leghíresebb művét, a Gulisztánt (Rózsakert). A könyv éles támadásai a zsarnokság ellen és emberbarát, már-már humanista hangja roppant népszerűvé tette szerzőjét; azóta is a Közel-Kelet egyik kedvenc olvasmánya. Sz. prózát, rímes prózát és verset vegyít, és így mond el anekdotát, tanmesét, „morális” történeteket és gnómákat. (A könyv felülmúlhatatlan, másfél évszázad múlva is pompás angol fordítását a magyar Rehacsek Edvárd készítette, aki Bombayben sátorban lakva arabból, perzsából, ó-perzsából és törökből fordított irodalmi és történelmi szövegeket.) (Faludy György)
Ízelítőnek még két darad négysoros a figurától:
1.
„Ó, jaj, szíve nem rezdül a hárfára se meg,
Vágyról, ha beszélsz a kőnek, attól se remeg.
Vágytól ki húzódik, azt te jó messze kerüld –
Üszkös rom e szív, csak keserű füstje lebeg.”
2.
„A jó ember, ha fél cipót fogyaszt el,
másik felét átnyújtja a szegénynek.
A király, mikor lenyelt egy országot,
büfög és a következőre éhes.”
Forrás: Terebes.hu
Világító járda (különösen Rose figyelmébe) 3
Sok van mi praktikus, de egy világító kerti járdánál kevés praktikusabb van.
A termékről magyar nyelvű információ itt.
A futás izgalmai – Villamost láttam a Dolgozók útján 1
A futás ellen mindig azt az ellenérvet hallom, hogy unalmas. Hogy kinek mi az unalmas, az nézőpont kérdése, én például a tévéműsorokat, a bulvársajtót és a professzionális sportot tartom unalmasnak. Meg egy vagon hasonló dolgot.
Ami a futást illeti, valóban nem túl izgalmas egy pályán körbe-körbe keringeni– az SZSE-pályára jártam sokáig -, de még ott is találni témát a szemnek; városban és terepen viszont kimondottan szórakoztató tevékenység.
Ma például a Dolgozók útján (Oladon) egy családi ház udvarában felfedeztem egy villamost. Vissza is futottam megnézni, hogy tényleg az-e, vagy csak hallucinálok. Nem hallucináltam. A szerkezet ott áll az udvarban, kissé hátul, kissé kopottan, de láthatóan nagy lelkesedéssel igyekszik megfelelni ennek a szerepének is. A villamosok már csak ilyenek.
A Parkerdőbe vezető útón elég sokan kocogtak ma, többek között előttem is futott valaki pár száz méterrel, így eldöntöttem, hogy részemről verseny lesz. Szépen rá is futottam az úrra – aki persze nem tudta, hogy verseny van -, de mielőtt beelőztem volna, sétálásba kezdett. Tiszta sportdráma.
Más is történt. Kifutottam a Parkerdőbe. Teljesen. Korábban mindig visszafordultam a tetőn, valamiért azt hittem, a busz végállomás még nagyon odébb van. Most kicsivel odébb szándékoztam megfordulni, aztán meglepetésemre megláttam az ismerős tisztást meg a parkolót. Gyorsan el is mentem odáig. Illetve nem olyan gyorsan, de azért elmentem.
A Parkerdőben – merthogy a futás izgalmas dolog – meg meglepődve tapasztaltam, hogy nyitva van a büfé. Vendégek is voltak, nem sokan, de voltak. Erre egyből kedvet kaptam, hogy milyen jó lenne kimenni oda így télen, ücsörögni egyet a fapadokon, közben forralt bort hörpölni.
Mindez belefért 1 óra 36 percbe.
30y és Jurij koncertképek 1
Ahogy megszoktátok. Hétvége, koncert, aztán először koncertképek, aztán majd beszámoló.
Péntek este 30Y és Jurij koncerten voltam a Savaria Moziban.
Nem mondom, hogy én voltam a legfiatalabb.
Képek.