Egyre mókásabbak a híradók a TV2-n 1
Most egy falusi bácsi éppen arról beszél szép hosszan, hogy a „fószerok” hogyan fújták le a disznóját gázspray-vel.
És ez még nem is legrosszabb.
jozing
Senki nem ért semmit
Nagyon ritkán jön ki jól, ha valaki csak úgy kitesz a blogra vagy a szeretett Facebookra egy videót, azzal a felütéssel, hogy ezt nézzétek, ezt hallgassátok! Ugyanis az olvasók – ha egyáltalán vannak – jellemzően egész más gondolatok és hangulatok birtokában vannak, amikor rákattintanak egy bejegyzésre, és nem nagyon tudnak mit kezdeni az üzenettel.
Én most mégis kiteszek ide egy videót, ami nem is igazi videó, mivel nem mozog, nem csinál semmit, csak egy másfél perces lemezintró, de az utóbbi hetekben visszatérő motívumként bukkant fel a fejemben.
PR-stílusok ütközése
Néhány percen belül két PR-levelet kaptam. Stílusuk különböző, de gyaníthatóan hasonló hatásfokkal működnek.
1. levél (részlet)
„Tisztelt Olvasó! Köszöntöm Önt az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program „Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban” című program keretében Celldömölk Város Önkormányzata által konzorciumi együttműködésben megvalósított „A közösségi élet és gazdaság élénkítése a belváros infrastrukturális fejlesztése révén” elnevezésű (NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-0010) projekt 17. számú hírlevelével, amelyben az elmúlt időszakban megvalósult és a közeljövőben tervezett eseményekbe nyújtunk betekintést”.
2. levél (részlet)
„FENOMENÁLIS! Egy nemi szerv, amitöl partnered ordítani fog az élvezet folyamán: Nagy, Kemény, Erös, Szilárd és Fáradhatatlan! NAGYSZABÁSÚ! Egy erekció, amikor csak akarod. Amikor eldöntöd, hogy akarod. Addig fog tartani ameddig csak akarod! ZSENIÁLIS! Szeretkezni 2- szer egymás után, szuper mennyiségü élvezettel elárasztva!…
Az új [kitörölve a termék neve] – el nagyon könnyü elérni egy erös szexuális izgalmat. Egy növény, ami mindig erekciót nyújt!!. Lenyügözö módon megváltoztatja az életed. Egy nemi szerv, ami eddig petyhüdt volt – azonnal – KEMÉNNYÉ fog válni, mint a SZIKLA. Még sokkal sokkal több információt az alábbi oldalon találhatsz.”
Megjegyzés: a hétvégi kecskeméti találkozón külön téma volt az EU-projektek magyarországi kommunikációja, annak nagyon durva vadhajtásai, amelyek mellesleg megfojtják magát az egészet. Erről talán majd később.
Nem értem ezt a népszámlást 7
Nagyon nem foglalkoztam vele, de azt hiszem, mi valahogy speciel kimaradtunk belőle. Most nekem kell futkároznom a papír után, vagy hogyan van ez?
Azt nem értem, hogy ebben az országban készült már vagy 600 adatbázis rólam, az összes állami szervtől kezdve a közműszolgáltató cégeken keresztül át az utolsó vattacukorárusig.
Tudom, hogy az utolsó kettő magáncucc, de akkor is: ha egy golyóstollas tollbamondás jobb, mint amit tudnak rólam, akkor mi a fenének van 50 helyen 100 azonosító számom.
Ha ennek a bemondásnak van értelme, akkor szürreális a helyzet. Igaz, egyelőre még elkerült a golyóstollas bemondás, mert valszeg az alapadatbázis, amelyből a biztosok dolgoznak, az is el van kúrva.
Alföld, avagy a csendes beismerés 1
Minden ízében Pannónia szülöttének érzem magam, a dunántúli városokban és a dunántúli tájakon érzem otthon magam, ha átmegyek a Dunán, mindig egy picit idegen világ vesz körül. És ez már valószínűleg nem is nagyon fog megváltozni.
Viszont – és erről győzött meg újra a két nap Kecskemét – sehol máshol a világban nem lehet akkorákat enni, mint az Alföldön. Az ottani levesekhez, a pusztai ételek bátran fűszerezett mai utódjaihoz képest bizony némileg sápadtnak tűnik a nyugat-magyarországi gasztronómia.
De ezt ne mondjátok el senkinek. Köszönöm.
Hofi
Tegnap este véletlenül belecseppentem az m1-en egy Hofi Géza-előadásba, és ha már belecseppentem, végig is néztem a maradékot.
Zseniális volt a fickó, még akkor is, ha nagyjából azért sejtem, hogy akkor ilyeneket nem lehetett csak úgy spontán mondani.
De most nem is ezen akarok nyamnyogni, sokkal fontosabb, hogy sokkal félelmetesebb, hogy amit mondott, annak java ma is él, így az rajzolódik ki, hogy a mi bajunk nem (csak) az, hogy éppen ilyen-olyan rendszerek uralkodnak rajtunk. Az okok mélyebbről, magunkból jönnek, így átívelnek kormányokat, nemzedékeket, egész történelmet.
Ha tudunk nevetni rajta, azért az segít valamennyit.
Mire vigyázzunk, ha aranyat veszünk
Az ember azt hiszi, hogy aki aranyat vesz, annak minden olyan egyszerű. Pedig ott is adódnak jócskán hétköznapi gondok, megoldandó feladatok.
„Ha fizikai aranyat szeretnénk otthon tartani, legyünk nagyon elővigyázatosak! Egy egykilós, közel 10 millió forintos értékű aranytömb akkora, mint egy kisebb mobiltelefon. Ha óvatlanok vagyunk, a tolvaj, a rabló egy öltöny zsebében 5-6 kiló aranyat, vagyis 50-60 millió forintot is el tud vinni.” (Részlet a 2011/38-as Figyelőnek az arannyal mint befektetéssel foglalkozó összeállításából.)
Fakopács a házban! 1
Nem ritkán az az érzésem, hogy a környezetvédők hajlamosak túlreagálni a problémákat, egyszerűen azért, mert túlértékelik az embert és lebecsülik a természet alkalmazkodó-képességét.
Az ember ugyanis törpénél is törpébb ebben a világban, a természet akkor teszi zsebre, amikor akarja.
Egyik legszebb példa erre Csernobil, mely alaposan megrázta az emberiséget, de a természet láthatóan elintézte egy tudomásul vételes vállrándítással.
Kissé más dimenzió, de idekívánkozik tegnapi felfedezésem. Egy harkály beköltözött a szomszédos tűzfal hungarocell szigetelésébe.
A madár láthatóan jól érzi magát. Könnyen dolgozható anyag, kiváló hő- és hangszigeteléssel, köszöni szépen, dolgozik az ügyön.
Tanulság: ha valakit mindenáron félteni akarunk, ne a jegesmedvéket és fakopácsokat féltsük, hanem a gyengébbik fajt: magunkat.
Cardiff éjszakai élete néhány korsó sör és egy kis fish & chips után
A brit nagyvárosok éjszakai életébe ad betekintést a lengyel Maciej Dakowicz 25 fotóból álló képsorozata, melyet a walesi fővárosban, Cardiffban készített.
A brit fiatalok egyébként úgy általában is elmerülni látszanak az alkohol tengerében. Az államnak egyelőre fogalma sincs, hogy mit kezdjen ezzel a jelenséggel.
A sorozatért ide katt.
Nem vénnek való vidék
Örököltem – tényleg szó szerint örököltem – néhány kopottas angolkönyvet. Egyikük W. Somerset Maugham műve, egyféle keveréke az angol-amerikai irodalomba való bevezetésnek és az antológiájának. (Nem is tudtam, hogy az író ilyesmikkel is foglalkozott, de ez mellékszál.)
Miközben lapozgattam a kissé megsárgult, vaskos kötetet, az egyik utolsó lapon összefutottam az általam hol gyönyörű, hol zavaros költőnek tartott William Butler Yeats „Sailing to Byzantium” című versével, amely így kezdődik: „That is no country for old men.”
Hoppácska – gondoltam, ez a sor öbb mint ismerős.
Minthogy – és ez nem lehet véletlen – a Coen fivérek zseniális „Nem vénnek való vidék” című filmjének eredeti címe: „No Country for Old Men”.
Nagy tanulsága a történetnek nincs, hacsak az nem, hogy talán nem rugaszkodtam el annak idején nagyon a földtől, amikor mindenféle sűrű mögöttest magyaráztam bele magamnak a filmbe. Merthogy ezek szerint azért van ott anyag.
A mozi előzetese egyébként csak részben adja vissza a film lényegét, Yeatsét meg egyáltalán nem.