jozing


Kaki King 1

Kedvenc netes rádiómat hallgatva egyszert csak ezt vettem észre a Winamp kijelzőjén. Érdekes nevű előadó figyelemre méltó számcímmel.

Utánanéztem, ki áll a magyar nyelvben nem egészen telitalálatnak számító név mögött. Nos, ő egy amerikai gitáros hölgy, figyelemre méltó pengetési technikával. Nem annyira jó, inkább érdekes.


Miért jó politológusnak lenni? 2

Mert olyan mondatokat is le lehet számlázni, hogy például „Ötven százalék körüli a valószínűsége, hogy 2008 vége előtt Kóka János távozik az SZDSZ éléről.” 20-40 százalék esélyét látják annak, hogy Gyurcsány 2009 előtt távozzon a kormányfői és az MSZP-elnöki posztról”. (Török Gábor elemez az Indexnek.)

Erről az ősrégi vicc jut az eszembe:

– Miért tesz a rendőr este az éjjeliszekrényre egy teli pohár vizet és egy üres poharat?
– Hm?
– Vagy megszomjazik, vagy nem.


Tánczos Gábor kijön

Tánczos Gábor kiszabadul.

Főleg korábban elég rendesen rajta voltam ezen az ügyön, és egyre inkább nem értem. Ha ő volt, akkor azért, ha nem, akkor azért. Arra viszont kiváló – a Zsanett üggyel együtt – hogy a társadalom vasbeton alapjait kezdje ki.


Dob és Basszus – Game over 1

Két és fél év, 56 adás után csendben elhalálozott Lévai Balázs műsora, az m1-en futó Dob + Basszus. Nem volt hibátlan, de legalább volt, és ha a közszolgálatiságnak egyáltalán van értelme, akkor ilyesmiket kellene csinálni, és nem közpénzből Korda Gyurival seggrepacsizni.

A műsor tegnap este köszönt el a nézőktől, még egyszer megszólaltatva a kritikusokat és a címadó dalt szerző, kissé szétesettnek tűnő Bérczesi Róbertet.

Kiderült, hogy a legtöbbet megszólaltatott zenészek Bródy János és Szikora Róbert voltak (mondom, hogy nem volt tökéletes a műsor), és felidézték, hogy a magyar királyi televízió történetében eddig milyen hasonló műsorok voltak: Egymillió fontos hangjegy, Pulzus, Zenebutik. No meg most a Dob + Basszus. Ennyi.

Szóval nincs nagyon min meglepődni a hazai zenei közízlésen.

Hadd szóljon Korda Gyuri közpénzen. Tekerd meg a volumét.