Ady Endre a militarizmusról és a fülét befogó társadalomról
Az akkor 22 éves fiatalember Debrecenben vetette papírra az alábbi mondatokat. Aki ne ismerne rá: az első bekezdésben Oroszoszágról van szó, míg a „metropolisz” Bécset takarja.
Az akkor 22 éves fiatalember Debrecenben vetette papírra az alábbi mondatokat. Aki ne ismerne rá: az első bekezdésben Oroszoszágról van szó, míg a „metropolisz” Bécset takarja.
Ma reggel 7 felé állok ki az autóval, az utcán egy teremtett lélek nincs, szombat van, de evileg munkanap, ami azt jelenti, sem ez sem az, minden kiszámíthatatlan és a levegőben lóg.
Az utóbbi időben ezeket gyártottam le a Facebookra, és most közkinccsé teszem őket itt a blogon is.
Nem hiszem, hogy az én Ady-idézeteimet hiányoljátok most leginkább a világból, de bevallom, nem igazán érdekel, hogy ketten vagy húszezren olvassátok majd ezeket. Én ideteszem őket szép sorban, kissé megnyugtat az a tudat, hogy legalább ennyit megtettem.
Nem akarom elkiabálni, de talán megoldottam.
Amikor tegnap Clint Eastwood filmjének felfüggesztéséről olvastam, bevallom, azt hittem, orosz dezinformációs propagandáról van szó.
Mikor a generációm tagjai azzal jönnek, hogy hol vannak már olyan zenekarok, mint voltak egykoron a hetvenes, nyolcvanas stb. években, akkor mindig azt mormogom, hogyha valami nincs szem előtt, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik.
Az utóbbi hetekben-hónapokban kicsit összecsaptak a fejem felett a teendők hullámai, de néhány mémre azért futotta esténként.
Az alábbi fotókat Szombathely különböző helyszínein készítettem. Készültek napsütésben és esőben, télen és nyáron, napközben és este, észajon és délen, a várostól közel vagy távol.