Talán elhiszitek, hogy nem jelent sokat számomra, hogy mi a titulusom, mennyire forog a nevem nyilvánosan, hányszor látom magamat mozgó- vagy állóképen. Csak azért szólok, mert ennek a bejegyzésnek a motivációja – remélhetően – nem az önreklámozás. Az otthoni íróasztalomon van egy csúnyácsa, ütött-kopott kislámpa, aminek az alsó műanyag rekeszeiben […]
Nem hiszem, hogy nekem sokat kellene beszélnem a karácsonyról, megbízhatóan inflálódik az az én hozzájárulásom nélkül is. Legyen elég néhány szó a nyelv alatti olvadó édes zselés szaloncukorról, az új könyvek illatáról, az ajándéksál puha tapintásáról (jaj, csak el ne veszítsem!), az apró gyertyafényről, a nagy fenyőzöld foltról a nappaliban, […]
1. A déli órákban úszni voltam. Vagy egy évtizedet hagytam ki. Illetve úszni úsztam, folyókban, tavakban, tengerekben, de szabvány medencében nem. Mert olyan unalmas a falakat és a lelátókat bámulni, miközben az ember fegyelmezetten kalimpál le- és fel a kijelölt sávokban. De most egész jólesett, magam is meglepődtem, hogy tíz […]
„Valamit nem csinálunk jól” – írtam ezt annak kapcsán, hogy hiába nyílnak Szombathelyen tízméterenként pékségek, nem is olyan egyszerű kenyérhez jutni. A kenyér mellett még 10 ezer példát tudnánk találni arra, politikából, kultúrából, oktatásból, gazdaságból és ez élet minden apró területéről, hogy képtelenek vagyunk az életünket hatékonyan megszervezni. Most úgy […]
Talán már leírtam, ha nem, akkor éppen ideje: többek között azért jó regényeket olvasni, mert felnyitják a szemet. Olyan világokba kalauzolnak el, ahova fizikálisan esélyünk sincs elmenni, és ha mégis, egész mást látunk ott. A héten befejeztem Penelope Fitzgerald második kisregényét, „A part mentén”-t. Ahogy beharangoztam, a történet a londoni […]
Mondjuk az is fura, hogy mindenki a diplomások külföldre menéséről beszél. A valóság ezzel szemben az, hogy rengeteg asztalos, kertész, hegesztő, hentes, pizzafutár sőt rendőr is elhúz innen. Jóval több, mint diplomás. Az ő kitaníttatásukat ugyanúgy a gazdag országok élvezik. Ők mit fizetnek vissza?
Amikor Magyar Bálint minisztersége alatt nagyobbik csemetém érettségizett, úgy gondoltam, ennél nagyobb káosz már nem nagyon lehet: kiszivárogtak az érettségi tételek, a diákok fájcserélőkön osztották a következő napi kérdéseket, az osztály kétszer írta a matekérettségit és hasonló nyalánkságok. De sikerült überelni Magyar Bálintot. Tavaly a kisebbik csemetém továbbtanulási papírjait készültünk […]
Éjszaka a bécsi reptér érkezési csarnokában. Várakozva figyeljük a lengőajtót, közben mindenki másként próbálja eltölteni az időt. A mellettünk levő szláv fiatalok például nevetéssel. Mivel oroszból nem mindig voltam ötös (konkrétan általában kettes), így nagyon felületesen értem, hogy éppen mi a móka alapja. Azt a fél percet viszont nagyon is […]
Ahogy minden évben, úgy az idén is megérkezett anyu karácsonyi csomagja. Narancs, datolya, szaloncukor, csokoládé, szépségápolási termékek és egy hosszabb kézzel írott levél lappangott benne. Téved, aki azt hiszi, anyu nem érti az idők szavát.
Volt korábban egy korszakom, amikor megpróbáltam elhitetni magammal, hogy szeretem a kisipari módszerekkel előállított szűretlen sört. Mert az olyan jól hangzik. Minden évben lelkesen kirendeltem egy korsóval a Savaria Karneválon, hogy már első kortyot úgy kelljen leerőltetni a torkomon. Nem ízlett. Hogy aztán később megint elhitessem magammal, hogy én végső […]