Józing Antal


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Vidéki bugris a fővárosi klotyón

A vidéki bugris (én) gyanútlanul bemegy a trendi budapesti vendéglátóhely mosdójába, és egy másodpercen belül három dolgon is elcsodálkozik. 1. Meglátja önmagát önmaga mellett életnagyságban. (Az ajtó melletti falon jobbról egy bazi nagy tükör van felszerelve.) 2. A mosdókagylók helyett fazekak sorakoznak a bejárattal szemben. (Valójában mosdókagylók, hi-tech, fotocellás csapokkal.) […]


A tartalom és a forma izgalma

Nem olyan régen beszámoltam arról, hogy két új könyvet kezdtem el olvasni. Most  új  fejlemények vannak, melyek hordoznak talán egy hangyányi tanulságot. Emlékeztetőül: a James Bowen „The Street Cat Named Bob” című könyve az angol könyvpiac egyik nagy slágere. Egy kábítószeres londoni utcazenész és egy kóbor kandúr egymásra találásának a […]


Szíria

Este néztem kicsit az Euronews-híreket Szíriáról, és megint csak ugyanarra a következtetésre jutottam, mint Jugoszlávia vagy Afganisztán esetén. Hogy a félnormális országok esetében milyen apró dolog is elég, hogy hirtelen pokollá változzon minden. Most azt próbálom magammal elhitetni, hogy nyugi, csak a szokásos túlreagálásom suttogja a fülembe, hogy Magyarország is […]


Napraforgók az út mellett

Mivel lusta vagyok (lásd: garázsajtó, kertkapu, kicsuk, becsuk stb.) és szeretek sietni (lásd: egyirányú utca, piros lámpa, parkolókeresés stb.) a városban is biciklizem, de a kétkerekű műfaj igazi hozadéka a városon kívül bontakozik ki. Ha autóval megyek, a bokrok, a mezei virágok, a buszmegállók, az út szélen parkoló piros Ford […]


Ünnepi tiplizés

Nem is tudom, irigyeljem vagy sajnáljam azokat a „kollegákat”, akiknek időről időre, ünnepről ünnepre elő kell rukkolniuk különböző politikusok ünnepi beszédével. Ezek a beszédek arról ismerszenek meg, hogy nem tartalmaznak konkrétumokat, a maguk üres patetikusságukban tértől és időtől függetlenül bevethetők. Egyedüli céljuk, hogy pukkanjanak egyet, de lehetőleg csak akkorát, hogy […]


Lábam elé nézve

Az otthonom közelében valahogy háromszög alakban rendeződnek az utcák, és amikor A pontból B pontba indulok, értelemszerűen mindig a háromszög rövidebb oldala mentén indulok el. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a háromszögeknek a hosszabb – vagy annak vélt – szárain gyakorlatilag soha nem megyek végig. Ma délelőlőtt viszont végigmentem […]


Lélekben orosháziak vagyunk

Azt hiszem, életemben nem voltam Orosházán, de a város most hirtelen felkeltette a kíváncsiságomat. Az MTI mai híre szerint ott ugyanis az új fő téren öt méter magas üveg körtefát avattak. Nem is akármilyent, „Európában egyedülálló”-t, merthogy „a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát”. […]