Néhány nappal ezelőtt jelentek meg a Medián közvéleménykutató adatai, amelyek nemcsak a kormánypárt masszív előnyét erősítik meg, de azt is megtudtuk, hogy 2010 óta nem voltak ilyen sokan azok, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (46%). Ez a viszonylagos és régen látott optimizmus valahol érthető. A korábbi kaotikus, […]
Na ezeket gyorsan átnézhetitek, mert a múlt hónapban mindössze ötöt kreáltam. A tartalomból: A közérdekű adatkéréses levél Amikor felnézek a csillagos égre. Amikor teletömték a postaládámat kormánypropagandával Az őzike szerencséje Sok embernek hiányzik a fantáziája az élethez
Mondjuk úgy, hogy piros-fehér-zöld ködbe szédülve lehetetlen helyzetbe hozunk néhány száz magyar családot.
Tegnap délután éppen hogy észrevettem Szombathely főterén ezt az installációt. Nagyobb betűkkel az áll rajta, hogy Gulag és 800.000, kiegészítve szögesdróttal, kopjafákkal és egy jókora vörös csillaggal. Közelebbről azt is elolvashatjuk, hogy Pestisracok.hu és Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Minél tovább nézzük őket, annál furcsább gondolataink támadnak.
Közel két hete írtam az utolsó blogbejegyzésemet. Nem arról van szó, hogy ne lenne mondanivalóm, és valójában az sem befolyásol, hogy tízezren vagy tízen olvassátok-e ezeket a sorokat.
A kivont kardoknak, kerítéseknek, varázsszavaknak és ráolvasásoknak a legnagyobb eredménye az lehet, hogy Európa és az USA hanyatlása tovább gyorsul. Én mondom ezt innen a Wesselényi utcából.
Karácsony és szilveszter, média és kultúra, színe is fonákja. Tudjátok, ezek azok a mémek, amelyeket csak a Facebookra tettem fel. De most közkinccsé lesznek.
Nyugtával dicsérd a napot! – mondja a magyar közmondás, és ehhez tartom magam, mert az építkezés még javában tart és a medencéből elég nehéz megmondani, hogy hova is fut ki.
Kicsit unalmas már a téma, nekem sincs már mondókám Savaria Szálló ügyében, amit fontosnak találtam, azt már leírtam korábban többször is, utoljára júliusban osztottam az észt.
