Nem tudom, van-e annyi pénz, amennyiért napi 8 óráért egy irodában üljek és papírokat töltögessek ki évtizedekig, viszont az ablak túlsó oldalán mintha jó irányba változnának a dolgok.

Ma például kimondottan pozitív élményem volt mind a szombathelyi okmányirodában, mint az önkormányzat földszinti ügyfélfogadójában.

A két – értelmes, kedves, jól tájékozott – hölgyön kimondottan azt lehetett érezni, hogy meg akarják oldani az ügyemet, és ez már nem az első alkalom.

És hát nem rajtuk múlik, hogy olyan a szabályozás, amilyen.

A budapesti nagyokosoknak lehet, őket kellene megkérdezniük, mielőtt egyre ijesztőbb bürokratikus útvesztőket kreálnak a minisztériumi íróasztalok mögött.

Az útvesztők mibenlétére most nem térnék ki, meghagyom a posztnak a pozitív kicsengését.

A tegnapi Balázs Pali (Miklósnak Balázs Pál) videó csak enyhe bemelegítés volt a mai hard-core cucchoz képest.

Az alábbi három percben (sokkal hosszabbnak tűnik) személyes nagy politikus-kedvencemnek, Schmuck Andornak,a Magyarországi Szociáldemokrata Párt főpolgármester-jelöltjének kampány-klipjét láthatjátok.

Andor nemcsak zeneileg és szövegileg hozza a tőle elvárt szintet, de egy ravasz trükköt is bedob. 0:14-nél egy „Mindnyájunknak el kell menni, Október 3” feliratú óvszert is villant.

A klip elején egy tizedmásodpercre feltűnik a 18-as karika is.

A kis hamis.

Az utóbbi egy-két hétben kissé megkeveredett az alapjáraton is meglehetősen labilis bioritmuson. A megkeveredés azt jelentette, hogy a nappalok és éjszakák némileg összemosódtak, kollegáim csodálkozva vették tudomásul, hogy az e-mailjeim egy részét meglehetősen szokatlan időpontban, mondjuk hajnali 3 és 4 között írom.

Hogy vissza tudok-e állni az alapjárati labilis üzemmódba, még nem tudom, viszont tudományos figyelem alá vettem azokat az álmokat, melyek akkor születnek, ha reggel 6 és 7 között alszom el egy kis hajnali e-mail vagy olvasás után.

Ezek az álmok sokkal erősebbek, plasztikusabbak, élesebbek, mint a normál éjjeli álmok. De lehet, csak élénkebben emlékszem rájuk.

Valamelyik nap például azt álmodtam, hogy kívülről beleugrottam az univerzumba. Levegőm volt frankón, azzal nem volt gond, viszont az némi aggodalommal töltött el, hogy hogyan tudok majd valami bolygóra vagy hasonlóra landolni, tekintettel a világegyetem meglehetősen szellős berendezésére.

Előzmény: Óra 1. Karcos történet

„Jó helyen van ez a kocsi. Te vagy rossz helyen.”

Nem akartam a hivatalos beszámolóba tenni, mert kissé más síkra terelte volna annak magvas üzenetét, de nem hallgathatom el, hogy tegnap este UFÓ-t, sőt – ahogy a mellékelt ábra mutatja – UFÓ-kat fotóztam Szombathely felett.

Itt vannak:

Semmi digitális trükk, semmi képhiba vagy ilyesmi, szabad szemmel is jól láthatók voltak.

Mi ilyenkor a hivatalos eljárás? Elég, ha itt közzéteszem, vagy be kell jelenteni valahol egy formanyomtatványon, illetékbélyeggel stb.?

Sokáig, cirka 20 évig ez volt az én utcám. Papíron ugyan nem ez, hanem egy erre merőleges, de gyakorlatilag ez, mert erre nyílott (és most is nyílik) a kiskapu és a nagykapu.

Mondanom sem kell, hogy magába zár néhány emléket, mint minden rendes szülőutca. Ezeket most nem fedném fel, sem édeset, sem keserűt, de annyit elmondok, hogy azért is érdekes ez az utcadolog, mert – most tudatosult bennem újra – nincs neve az utcának.

Egyedül a mi kapunk nyílott erre.

Szóval még esély van, hogy valahogy rólunk (család stb.) nevezik el.

Kár, hogy egyetlen porcikám sem gondolja komolyan, és nem is kívánja.

Nem erről szól a dal, de ez ránézésre is gondolom egyértelmű.

Várom a jelentkezését annak, akinek szebb utcája van vagy volt.

Soha nem értettem, hogy mi a jó a szaunában, az ember csak ül abban rohadt a melegben, izzad, mint egy ló és unatkozik. Közben elmegy az ideje, és még fizet is mindezért.

Most meg ezt olvasom: „Meghalt az egyik versenyző a finnországi szauna-világbajnokság döntőjében. A bajnoki címért egy orosz és egy finn versenyző ült be a 110 Celsius fokra fűtött szaunába. Hat perc után a szervezők lefújták a mérkőzést, de a versenyzők elájultak, és az orosz férfit már nem tudták megmenteni.” Innen.

Mit ne mondjak, a hír nem hozta meg jobban a kedvemet a dologhoz.

A gőz egyébként még csak-csak, főleg ha utána van jégterem vagy mi, ami azért visz egy csipetnyi csavart a történetbe.