Józing Antal


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

A nyíregyházi állatkert hatékony reklámja

Sokszor halljuk vissza, hogy az internetes reklám nem mindig hatékony blablabla. Biztos igaz.

A hagyományos reklámok kétségtelen előnye, hogy jót lehet sumákolni velük.

Lemérném például ennek az óriásplakátnak a hatékonyságát, amely kb. 10 méter magasban van elhelyezve Szombathely egyik városból kivezető útja mellett, és ha véletlenül felnézünk rá, arra biztat, hogy látogassuk meg a nyíregyházi állatkertet, mert ott valami zöld piramis van.

Mondjuk egy szép tavaszi délután el lehetne ugrani, végül is csak 500 kilométer, alig több, mint a horvát tengerpart.


Egymillióan (kétszázan) a sajtószabadságért

A közösségi média csalóka fényén kívül persze más tanulságai is vannak, hogy a hangzatos nevű „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” Facebook-csoport rendezvényén kétszázan vettek részt.

A tüntetők a Sándor-palotánál demonstráltak, és azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az új alkotmányt.

Schmitt Pál nyilván enged a tömeg nyomásának.

Egy kis blogbejegyzést így együtt azért talán megér.


Vannak olyan napok

Brit tudósok rászánhatnának egy kis időt, hogy kinyomozzák, minek köszönhetők az olyan napok, amikor mintha kiszívták volna az életet a világból. Ezeken a napokon a belvárosban – a napsütés ellenére – alig bóklászik valaki, a boltok és a kávézók konganak, az emberek fáradtan és lehajtott fejjel surrannak hazafelé.

Az a misztikus, hogy ilyen napokon interneten is alaposan megcsappan a forgalom, minden ok és előzmény nélkül, hogy aztán másnap a világ visszaálljon a normális kerékvágásba.

Ilyen energiaszegény nap volt például a tegnap (kedd).

Valami nagy titok lappang itt.


Ügyfelezés 1

Egyik szombathelyi közhivatal. Mérsékelt forgalom.

„Legyen szíves, húzzon egy számot” – mondja hivatalnok hölgy az ügyfélnek, aki éppen elmenőben van az ablaktól.

„Tessék?” – kérdezi az ügyfél, aki láthatóan nem nagyon érti, hogy miért húzzon még egy számot, és pont akkor, amikor éppen végzett az ügyével.

„A statisztika miatt” – jön a logikus válasz.

A férfi megértően bólint, odalép a géphez, nemsokára kezében a fecni. Tanácstalanul gyűrögeti egy darabig, mígnem a hölgy rövidre zárja a jelenetet: „Nyugodtan dobja csak bele a szemétbe”.


Politikailag inkorrekt kérdés

Ma reggel egy autó a házunk előtt trükkös módon felugratott az úttest és a járda közötti zöldövezetre, és nagy csattanással elsodorta a kukát, lenullázta a hirdető tábláknak felállított fémkeretet, a nemrég ültetett kisfát és annak a fakeretét.

Cserében otthagyott egy csokornyi törött spoilert, egy indexburát és némi szilánkos autótörmeléket.

Politikailag inkorrekt kérdés: Csak nem Buci járt felénk?


Vasárnap délelőtti gyorsképek

1.

Szektaként is emlegetett kisegyház temploma a város zöldövezetében. Mind a templom, mind a környezete irigylésre méltóan rendezett. Az épületből derűs tekintetű, drága és elegáns ruhájú emberek jönnek ki, kézen fogva vezetve szövetnadrágos, fehér inges gyerekeiket, unokáikat. A templom környékén felső-középkategóriás autók várják a szertartás végét. Van köztük osztrák rendszámú is. Vasárnap van.

2.

Egy kilométerrel odébb nagy lakótelep. Hiába van már délelőtt 11 óra, az utcák szinte teljesen kihaltak, eltekintve néhány szórványos kutyasétáltatótól. Meglep, hogy mennyi mini élelmiszerboltnak álcázott kiskocsma van errefelé, meglapulva a nagy tömbházak árnyékában. Mindegyik előtt kelet-európai szakadtságú férfiak állnak, rendszeres időközönként szájukhoz emelik az olcsó alkoholt. Vasárnap van itt is.