Józing Antal

mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Kosztolányi Dezsõ: Akarsz-e játszani

 : Még ne kapcsold le a lámpát! by

Arra emlékeztem, hogy Kosztolányi elég jó költő, de arra nem, hogy ennyire az.

Nekem mondjuk az utolsó sor túl direkt, de az előzmények ügyesek.

—————————————

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Mit mond Emerson az a költészetről?

 : jozing / Még ne kapcsold le a lámpát! by

Hiába is tagadnátok, mindannyitokat az a kérdés gyötörte már régóta, hogy vajon mit mond Ralph Waldo Emerson, a transzcendentalista amerikai költő az irodalomról, költészetről.

Ha már ilyen jól letapogattam a vágyaitokat, mindjárt válaszolok is rá.

Ezt mondta:

„Az irodalom olyan, mindennapi életünk körén kívül eső pont, amely egy másik kör középpontját alkotja. Az irodalomnak az a feladata, hogy olyan kilátópontot kínáljon számunkra, ahonnét át tudjuk tekinteni jelenlegi életünket, és ennek segítségével talán lendíteni is tudunk rajta … Ezért becsüljük nagyra a költőt. A legfőbb érvvel és a legfőbb bölcsességgel nem az enciklopédiák szolgálnak számunkra, nem is a metafizikai értekezések vagy a hittudósok gyülekezete, hanem a szonettek és színdarabok.” (Körök, 1841)

A transzcendentalizmus egyébként annyira zavaros valami, hogy ez ember minél többet olvassa, annál inkább úgy gondolja, hogy van benne valami.

Jól érzem, hogy kíváncsiak vagytok a transzcendentalizmus lényegi kérdéseire?

Most például jó lenne 2

 : jozing by

Régebben még el-elgondolkodtam az időről, hogy hova tűnik minden, ami volt, ha egyáltalán eltűnik, mert gyanús, hogy nem tűnik el, valami raktárba kerül örökre, és hogy a jövő tulajdonképpen egy pillanat, mely pillanat képei egyszer majd szintén a raktárba kerülnek.

Mostanában nem gondolkodom ilyenről.

De a mai történetesen olyan nap, amikor jó lenne valamerre megcsavarni az idő kerekét, kicsit előre vagy vissza. Nem sokat, csakhogy ne most legyen most.

Szombathelyi majális

 : jozing by

Komoly következetesség van abban, hogy az Alon.hu közel nyolc éves működése alatt egyszer sem kaptunk meghívót vagy hivatalos programot a város majálissáról, hogy ki rendezi, hol lesz, mi lesz, ilyesmi.

Évről-évre csak annyit látok belőle, hogy mindenféle repülő alkalmatosságok vannak ilyenkor az égen.

És ez valószínűleg így van jó.

2011 furcsa év

 : jozing by

Ezt kaptam. Ideteszem, mert érdekes.
——————————————–

Egy kis érdekesség..
Idén négy furcsa dátumunk lesz: 11.1.1, 11.1.11, 11.11.1, 11.11.11.
Ráadásul októberben lesz 5 hétfő, 5 szombat, 5 vasárnap!
Sőt, vedd a születési éved 2 utolsó számjegyét és add hozzá a korod, az eredmény 111 lesz.
Ezek a furcsaságok 823 évente fordulnak elő és ezt a furcsa évet „pénzeszsák” évnek nevezik.

Másként veszik a levegőt

 : jozing by

Tegnap a szombathelyi sportcsarnok melletti atlétapályán bóklásztam, és azt figyeltem meg, hogy az atlétáknak tűnő atléták már valahogy másként veszik a levegőt, mint én, különösen néhány kör után.

Valószínűleg ebben rejlik a titok. Majd próbálom ellesni.