Ó, azok a bizonyos középső polcok az Aldiban és a Lidlben
Ha nem lennének ezek a kis fakkok és bennük a megannyi csodálatos kütyü, soha nem tudnánk meg, mire is van szükségünk az élethez.
Ha nem lennének ezek a kis fakkok és bennük a megannyi csodálatos kütyü, soha nem tudnánk meg, mire is van szükségünk az élethez.
Facebook oldalamon néhány órája kottyintottam el, hogy egyik kedvenc helyszínem a Gyöngyös patak partja.
Körbe lehetne járni ezredszerre is a Soros-kérdést és az éppen aktuális nemzeti konzultációt, de sok értelme nem lenne.
Innen a Wesselényi utcából úgy tűnik, porszemek vagyunk, akik nem értenek semmit, de ezt jól álcázzák.
Igen, a Behari-pékségről azt hittem, hogy az a „beleharapni” szó vicces rövidítése. Na és akkor mi van?
Most már tényleg nem mondhatjuk, hogy semmi jó nem történik Szombathelyen.
Két napja érkezett a hír: Londonban úgy döntöttek, kiteszik a szűrét az Ubernek. A döntés ellen fellebbez az amerikai cég, de ezzel együtt egyre több helyen tartják nemkívánatosnak ezt az új típusú taxis szolgáltatást. És, kapaszkodjatok meg, még az sem biztos, hogy teljesen alaptalanul.
Emlékeztek még a házunk előtti kisfákra? A végtelennek tűnő történet utolsó epizódját tavaly decemberben osztottam meg veletek.
Az Economist grafikája szerint az oroszok a korrupció, a kínaiak az erkölcsi hanyatlás, az angolok a bevándorlás miatt aggódnak a legjobban. És vajon mi van a magyarokkal? Bizony, ahhoz kattintonotok kell.