A Perint titkai 6


Szép, okos, megindító szombathelyi tradíció, hogy az erős, tevékeny és tréfáskedvű városlakók mindenféle tárgyakat hajigálnak a Perintbe és a Gyöngyösbe. A tevékenység különösen hétvégén erősödik fel.

Vasárnap reggel kukák, kerékpárok, közlekedési táblák és egyéb objektumok kukucskálnak ki a patakmederből mint az elmúlt éjszaka vidám perceinek művészeti értékkel bíró emlékművei.

Szép is ez, jó is ez. A tradíció továbbfejlesztett változata, amikor a művészek fokozottan próbálják bevonni a nagyközönséget az installáció értelmezésébe. Ennek a szemléletnek egyik legizgalmasabb formája, amikor az installációt alapját képező tárgy nem fedi fel valójában önmagát, így a néző ez ügyben találgatásokra van késztetve.

Ma reggel például a Perint hídon átsétálván, a mederbe pillantván, bennem is megfogalmazódott az esztétikai ihletettségű kérdés: „Hát ez meg mifasz?”

mifasz


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Megjegyzés hozzáfűzése

6 Gondolat “A Perint titkai