Most vitatkoznak a képviselők az óvódai angol nyelvoktatásról. Mindjárt elsírom magam. Lásd szalmaerőmű. Hüp-hüp.
Megjegyzés hozzáfűzése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Most vitatkoznak a képviselők az óvódai angol nyelvoktatásról. Mindjárt elsírom magam. Lásd szalmaerőmű. Hüp-hüp.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
És mi a gond?
Az a gond, hogy ez kicsivel sokkal bonyolultabb, mintsem politikai szlogenekkel vagy ketmondatos óhajokkal és aggodalmakkal el lehetne intézni. Óvodában lehet nyelvet oktatni, de a hatékonyságot nagyon nehéz garantálni. Szerintem a mai feltételek között ez szinte lehetelen Szombathelyen. Akkor viszont valóban kevés a hozadéka. Szerintem általános iskolákban kellene plusz órákkal kezdeni, és utána lefelé és felfele lassan kitolni a tapasztalatok fényében. De még egy általános iskolás bevezetést is nagyon alaposan át kellene gondolni, mert a magyar közoktatás olyan mint egy nagy hajó, hatalmas tehetetlenségi nyomatékkal, csak nagyon lassan lehet vele irányt változtatni. Magyar Bálint (és mások is) is ott rontotta el, hogy gyorsan tekergette a kormányt. Az eredmény ismert.
Most olvasom a rádió honlapján: „Hiller István javasolja, hogy 2010-től törvény írja elő az angol nyelv kötelező oktatását a középiskolákban”.
Ez a „közelező” szó azért nálunk nem cseng olyan jól.
Innen jut eszemben, hogy tanárként azt is szerettem, amikor az iskolai ünnepségek előtt és után kötelezően ment a hangszóróból a Szózat és a Himnusz. Ebben a „hogyan utáltassuk meg a diákkal?” téméban is jók vagyunk.
hadd vitatkozzak:
persze, hogy kapásból nem lesznek adottak teljesen a feltétlek – legalább kell majd 3-4 év, hogy összecsiszolódjon minden
de el kell kezdeni valamikor!
most éppen arra készülünk, hogy veszünk egy nagy levegőt, és nekiugrunk ennek az országosan egyedülálló kezdeményezésnek
vannak ugyanis nagyon jó módszerek, hogy játékos formában közel lehessen hozni az angol nyelvet a gyermekekhez
a gyerekek észre sem fogják venni, hogy tanulnak, mert játékos formában sajátítják el
jók az óvodapedagógusaink – elmondták: ha feltételeket biztosítjuk, akkor rajtuk nem fog múlni
és azt se felejtsük, hogy általános iskola első osztályában is el szeretnén kezdeni
lesz most egy véünk összerakni a pedagógiai programokat, és elkezdeni a pedagógusok képzését
nagy kihívás!
de gondolj bele: ha felállítjuk a rendszert, akkor a középiskoláinkból úgy fognak kikerülni a szombathelyi fiatalok, hogy 15 éven keresztül folyamatosan találkoztak az angol nyelvvel
és ami nagyon fontos: egymásra kell épülnie a paneleknek
óvoda-ált.iskola-középiskola – egymára épülő rendszer kell
középiskolában már tényleges kéttannyelvű képzés lenne (földrajzóra angolul)
ami 15 éve nyelvtanítás címén folyik itthon, na az a maszatolás
fell kell nőnie egy generációnak, amelynek már magától értetődő, hogy beszél angolul, és otthon a gyermekével is tud majd kommunikálni angolul
(arról nem is beszélve, hogy angol nyelvű helyi TV adás kell, angol nyelvű oldalak – tehát körbe kell majd vennünk a szombathelyieket az angol nyelvvel – hasznosítsák a hétköznapokon)
„ami 15 éve nyelvtanítás címén folyik itthon, na az a maszatolás” – ezzel teljesen egyetértek, és azzal is, hogy lehet jól csinálni óvódákban. Láttam már ilyent is, meg van ennek a szigorú módszertana, mint másnak, de azért ez nehéz ügy, nem tudom, működik-e valahol a világban ilyen? (Tényleg, ezt jó lenne tudni, a skandináv és a németalföldi példák nyilván nem relevánsak ide.)
Ugyanakkor kockázatosnak érzem ebben a formájában az elképzelést, mint ahogy minden olyan nekibuzdulást, amely túl nagyot akar egyszerre harapni. Szombathely nem egy sziget, hanem be van ágyazva a magyar rögvalóságba, annak minden szépségével és fájdalmával együtt. Ezt is bele kell kalkulálni. Attól tartok, ha nem a realitásokból indulunk ki, és túl magasra helyezzük a lécet az első ugrásnál, akkor leverjük, és többé nem lesz kedvünk nekifutni.
Papíron mindig egyszerűbbnek tűnnek ezek a dolgok, és amikor elkezdjük őket megvalósítani, akkor derül ki, hogy minden másként van, és a dolgok nálunk valamiért torzan jönnek a világra, ha nem járjuk körbe gyakorlati szemmel. Én igazából ezt a gyakorlati megközelítést nem látom.
Ezért nem sikerült a felsőokttaási reform sem.
„most éppen arra készülünk, hogy veszünk egy nagy levegõt, és nekiugrunk ennek az országosan egyedülálló kezdeményezésnek” – Én egy kicsit mindig szkeptikus vagyok ezekkel az országosan egyedülálló kezdeményezésekkel, talán meg kellene nézni, hogy miért nincs ilyen még sehol az országban. A nagylevegőn kívül azért ehhez más is kell.
Mindenképpen meghagynám a szülőknek a választást, akarják-e ezt a gyereküknek, vagy nem. Minden szülő szeretné, ha gyereke beszélne idegen nyelvet, de sajnos a gyerekek nem mindig működnek a szülők meg a városvezetés jószándéka szerint.
„középiskolában már tényleges kéttannyelvû képzés lenne (földrajzóra angolul)” – Szombathelyen a Nyitra utcai iskolában van kéttannyelvű képzés általános iskolában, kár lenne ezt felmenő rendszerben nem folytatni, de Nyitrában nagyon megnézik, hogy melyik gyerek alkalmas erre az oktatási formára. Ugyanis nem mindenki alkalmas.
„(arról nem is beszélve, hogy angol nyelvû helyi TV adás kell, angol nyelvû oldalak – tehát körbe kell majd vennünk a szombathelyieket az angol nyelvvel – hasznosítsák a hétköznapokon)”
– Igen, ebben is van valami, ugyanis a nyelvet jó, ha van hol gyakorolni. Ám szerintem a szombathelyiek már most is körül vannak véve az angol nyelvvel, a fiatalok különösen, hiszen a slágerek mind angol nyelvűek, lehet nézni angol nyelvű tévéadásokat (a digitévével ezek száma méginkább megnő), a gimnazisták nemritkán angolul csetelnek és a többi. Szombathelyi tartalmak angol nyelven való közvetítése tök feleleges pénzkidobás. Ezek ugyanis még magyarul se mindig érdeklik az embereket, nem hogy angolul.
Arról nem is beszélve, hogy én például németül szeretném olvasni a híreket. Velem mi lesz?
Az óvodai nyelvoktatásnak egy lehetőségnek kell lennie, szabadon választottnak. Ha valaki ezt akarja, legyen rá lehetősége, és helyeslem azt is, hogy ez ingyen van.
Gyakorlati kérdés: az óvodában hány éves kortól, melyik csoporttól lenne bevezetve az angol?
Nem vagyok gyakorló szülő, de elég közelről ismerek 2 olyan csemetét is, akik Ausztriában járnak óvodába, nyelvtanulás végett. Élvezik, hatalmas játék nekik az, hogy valakivel csak németül, vagy csak magyarul tudják megértetni magukat. Velem is állandóan szórakoznak, folyamatosan letesztelik, meddig tart a német nyelvismeretem. Momentán még állom a sarat…. :)))
Ebből kiindulva azt gondolom, kezdjük el a nyelvtanulást minél előbb. Gyerekek valszeg élvezni fogják. Ami fontosabb, hogy jó pedagógusok kellenek ehhez, meg nagyon jó tananyag. És ebben felelősek a mostani képviselők is. Nem elég, ha egy ötlet jó. A megvalósítást is végig kell kísérni, esetleg javítani. Mert motiválatlan pedagógusok inkább elriasztják egy életre a gyerkőcöket….
:)))
Én is egyetértek azzal, hogy minél előbb. Szerettessék meg a gyerekkel az idegen nyelvet. Ehhez jó pedagógus és jó tematika kell. Az én gyermekeim már óvodában elkezdték, igaz csak heti egy alkalommal, kvázi iskolai ráhangolásként a németet.
Örülök annak is, ahogy a jelenlegi sulijukban megy az angol és a német oktatás. Van követelmény és van motíváció.
hány éves kortól az óvodában?
nekem is újdonság volt, de valójában már nincs olyan, hogy kiscsoport, középső és nagycsoport
vegyes csoportok vannak, tehát nem mondhatjuk azt, hogy csak 5 éves kortól startol, mert nem csak 5 évesek vannak egy csoportban
tehát az összes óvodai csoportunkban (ha jól emlékszem a számra 94 van) el kellene kezdeni
most ősztől indulna az óvodapedagógusaink képzése, és a tematika összeállítása
az a kihívás, hogy összes óvodánkban ugyanannak a programnak kellene mennie, és kb ugyanolyan szintről kellene az általános iskolába lépniük (persze a képességek szerint változó lesz a tudás, de nincs egyforma matekos sem)
Az biztos, hogy sokkal könnyebb úgy nyelvet tanulni, ha egész kicsi korban elkezdi valaki (én is hétévesen kezdtem az oroszt), de nem korai az óvodában? Biztos, hogy már akkor is tanulniuk kell? Nem elég az általánosban elkezdeni?
Igaz, gondozónő nagynénémtől olyat is hallottam, hogy a bolcsödébe járt a gyerekekhez némettanár…
Azért remélem, vizsgázniuk nem kell majd az ovisoknak… 🙂
To Czeglédy Csaba: az ilyen infókban a feleség az autentikus forrás. :)) Nagycsoportban volt (Aréna u. ovi), heti 2*45 percben tartotta az egyik szülő.
Mondókák, számok, színek…ami az ilyen kisgyerekeknek játékokon keresztül is megmutatható.
Nagycsoport szerintem is, játékos formában. Persze ez az én véleményem, fontosabb az ovisnéniké meg a szülőké. Én beiratnám a gyerekem, mert szülőként is érdekesnek tűnik, hogy az újonnan tanult szavakat hazafelé az oviból együtt gyakoroljuk! :)))
Róz! ez csak most újdonság. Régen az uri családokban francia vagy német, vagy esetleg angol nevelőnő volt, nem másért, mint a nyelvtanulásért. Az is bevett szokás volt, hogy a gyerekeket külföldre küldték cserébe, hogy szokják a nyelvi közeget.
Ez olyan, mint amit a Hold mondott, hogy kétényelvű közegben van a gyerek. Ez más, mint amikor tanulni kell neki.
Egy ovis gyereket nem kell semmire se tanítani. Csak szeretni kell és biztonságos, stresszementes, szabad életet kell neki biztosítani. Nagyon jól tudja ő ebben a korban, hogy mi az, amit neki tudnia kell.
Rohadt hosszú az élet, majd szépen megtanul mindent a maga idejében. Ami ragad rá a koszon kívül, az persze mindenképpen jó.
Drága Anula, ez kissé kevés lesz a mostani ovisoknak! Évek óta hallom, mennyire csapnivaló a nyelvtudásunk, mégse változik a helyzet.
Én azt mondom, játékosságra törekedve kezdjék el a nyelvtanítást az ovónénik, főleg, ha ezt ők is elvállalták.
a végén még kialakul egy jó fórum, ahol érdemi egyeztetés fog zajlani 🙂
kösz alon! 🙂
tehát: még véletlenül sem tanítás lenne az óvodákban és az általános iskola alsó tagozatában
tehát se vizsga, se stressz, se semmi
játékos tanulás
a gyermek észre sem fogja venni
az óvodapedagógusaink azt mondják, ha a feltételeket biztosítjuk, akkor ők képesek lesznek rá
egyékbént nagyon erősek az óvodáink
be kell szerezni a játékokat, gyerekkönyveket (Angliában olyan könyvet vettem az keresztfiamnak, amelyben a tárgyak, állatok anyaga megérinthető kézzel – bárány bundája, a fa, stb)
nagyon kó készségfejlesztő eszközök vannak
ami nagyon fontos: készség szinten kell elsajátítani az angolt (vagy németet)
én abban látom a nagy lehetőséget, hogy összerakunk egy 15 éves, egymásra épülő nyelvi oktatási rendszert
ilyen nincs máshol (mármint Magyarországon)
de van pld Kínában, Indiában
indiai fiatalok amerikai cégek számára végeznek callcenteri munkát, ezzel egészítik ki felsőoktatási tanulmányaikhoz a forrásaikat
az indiai és kínai oktatás ráállt az angol oktatására (Indiában erősebb az oktatás) már a 90-es évek elején, ennek eredményeképpen már felnőtt az a generáció, amely anyanyelvi szinthez közeli tudással bánik az angol nyelvvel
korlátlanok a lehetőségeik!
ha rámegyünk arra, hogy beszélni tudjanak a szombathelyi fiatalok, akkor óriási előnyre tesznek szert a magyar társaikhoz képest
és nem fog számítani, hogy Győr mit „lop” el a városunk elől
az fog számítani, mi lesz az a plusz, amit Szombathely ad az itt élőknek
Még szerencse, hogy ezt a fiam megúszta.
Igen, óriási az esély és a lehetőség, de továbbra is azt mondom, kell valaki, aki ezt menet közben is ellenőrzi. Kedves Czeglédy Úr, Ön ezt kénytelen lesz itt és most bevállalni a legjobb tudása szerint!!!
Az indiai példát aláírom, öcsém most járt ott, azt mesélte, bámulatos, milyen jól beszélnek angolul. Bárki, akit az utcán megszólított… Egy másik haver azt mesélte, hogy nagyon sok cég telefonközpontja is Indiában cseng ki, mivel angolul beszélnek, munkaerő meg olcsóbb, mint otthon…
ha lesz rá lehetőségem, végig fogom kísérni a folyamtot …
… csak 15 év kell hozzá 🙂
(bár akkor is még csak 45 éves leszek)
Nem gond, mi még itt leszünk 15 év múlva is számon kérni……:))))))))
Viccet félretéve, tényleg nagyon fontos, hogy minél jobban beszéljünk idegen nyelveket. Sok sikert a projekthez, elsősorban a gyerekek oldaláról – tanuljanak, és ne utálják meg az egészet már kiskorukban!
:)))
India az egy icipict mástészta, mint Magyarország, angol gyarmat volt, ráadásul egy hegy két oldalán élő törzsek se értik egymás anyanyelvét, most mutatta a Palin, hogy a közös nyelv az angol, amikor két falu lovaspoló csapata megmérkőzik egymással. De Európából hozhatunk jó példákat arra, hogy hozzánk hasonló elszigeteltségben élő országok hogyan tudtak felzárkózni nagyon gyorsan, érdemes lenne ebből a szempontból megnézni a balti országokat. Ott hogyan csinálták?
Nálunk is változik a szemlélet, és a motiváció is, a most felnövő generáció már nagyon érzi a globalizáció hatását (gazdasági, kulturális) ez ösztönzően fog hatni a nyelvtanulásra is, nagyon élvezem, amikor a gyerekem az angolul megjenő hibaüzeneteket lefordítja nekem. (Bár már elég jól haladok magamtól is, bár ehhez kell az hogy egy egy pici jártasságom legyen egy másik idegen nyelvben.) Tehát a mai fiatalok már tudják, praktikus dolog angolul tudni.
Tehát mindenképen hasznos törekvés ez, és azt mondom, erre kell közpénzből áldozni. És az is vitathatatlan, hogy köze nincs az angoltanulásnak az óvodák összevonásához: az óvodák össszevonásának az óvodák összevonásához van köze, mellyel én maximálisan egyetértek, akkor is egyetértenék, ha halomban állna a pénz a városháza trezorjában.
Az sem lehet mérvadó egy ilyen vitában, hogy egyik (város)apukának jó tapasztalatai vannak, a másiknak meg nem. De ezen el kell gondolkodni, mert ez arra int, hogy nem szabad ettől csodát várni. Nekem két gyerekem van, egyszerre voltak óvodások. Ha most lennének egyszerre óvodások, az egyiknél nagyon támogatnám, hogy angolozzon, a másikat közelébe nem engedném, még játszásiból se. Tehát figyelni kell arra, hogy melyik gyerek az, akinek ez jó, és melyik az, akinél több kárt csinálunk vele, mint hasznot. Kicsi gyerekeknél ezt nem olyan könnyű korrigálni később, viszont nyelvet tanulni ráér később.
Szóval ez egy nagyon bonyolult ügy, mindenképen meg kell hagyni a szülőknek a választás lehetőségét, és a gyerekeknek is. Ha ő zavarba jön az angol modókáktól, mert még magyarul se tud megtanulni egy anyák napi verset, ott azért egy kicsit finomabban kell kezelni ezt a dolgot.
A kampányban a „minden szombathelyi óvodás” az jól hangzik, kampány után inkább pártdirektívának hat, kéne picit finomítani rajta, mondjuk úgy minden ovis, aki akarja. Biztosan többen lesznek, akik akarják, amint akik nem, tehát a lényegen nem változtat, de más lenne a hozzáállás, mintegy kötelező dologhoz.
Két kérdésem van: Holdacska, mit értesz ez alatt: „ez kissé kevés lesz a mostani ovisoknak”
Csaba, mit jelent az, hogy: „egyébként nagyon erõsek az óvodáink” ?
„Csaba, mit jelent az, hogy: „egyébként nagyon erõsek az óvodáink?”
azt értem alatta, hogy a többségükben egy felkészült, elkötelezett óvodavezető és szakmájuknak élő óvodapedagógusok dolgoznak
csak meg kell nézni, hogyan csinosítgatják, fejlesztgetik az óvodáikat
szinte sajátjukként kezelik
és elmondták, hogy ezt az összevonás sem fogja csorbítani, mert ugyanúgy mindent meg fognak tenni
már többször beszéltem az óvodavezetőkkel
elmondták, hogy kollégáikkal képesek lesznek játékos formában angolt tanítani, csak adjuk meg a feltételeket
ami fontos: a német is választható lesz
és ami szintén fontos: nem lesz kötelező
a közgyűlésen is elmondtam, hogy lesznek óvodai csoportok és általános iskolai osztályok, ahova be lehet majd íratni a gyermeket, ha a szülő nem akar angolt (németet)
„De Európából hozhatunk jó példákat arra, hogy hozzánk hasonló elszigeteltségben élõ országok hogyan tudtak felzárkózni nagyon gyorsan, érdemes lenne ebbõl a szempontból megnézni a balti országokat. Ott hogyan csinálták?”
melyek ezek?
Én tapasztalatok alapján nagyon tudom támogatni az óvodai angol nyelvoktatást, szerencsére pár óvodában már eddig is lehetőség volt választani angolt, sőt mellé a néhány esetben a németet is. A gyermekek játszva tanulták a nyelvet és élmény volt nekik, de fontos a felmenő rendszer is, hogy bekerülve az általános iskolába ne kelljen mindet az elejéről kezdeni, mert ez elvenné a kedvüket. Fontos, hogy a majdani tanárok ismerjék az előzményeket és tuják azt, hogy mire lehet építkezni…
koccka, az oviban nem lehet szinteket felállítani, hogy ha ezt tudja a gyerek, akkor honnan lehet folytatni az iskolában. Ilyen nincs.
Nem szinteket kell felállítani sőt jóideig még számonkérni sem kell az ismereteket, csak azt kell tudni majd a tanároknak, hogy mivel foglalkoztak az óvodapedagógusok, hogy továbbra is érdekes foglalkozásokat tarthassanak. Nálunk ez működött, pár évvel később a felsőben már érezték a hatását, sokkal korábban sikerült nyelvvizsgát tenni azoknak, akik már óvodábani is ismerkedtek az angollal…
Értem. Az ilyen nagy nekibuzdulásnál mindig aggódom kicsit, hogy átesünk a ló túlsó oldalára.
Az indiai fiatalok angol tudasaval csak az a baj, hogy senki nem erti meg oket. Igen, dolgoznak Call Centrek-ben, de mikor az ugyfel meghallja, hogy egy indiai van a tuloldalon, lerakja a kagylot, vagy karomkodik egy nagyot.