Szóval kérném tisztelettel. Az elmúlt napokban volt némi forgalomkorlátozás a blogolásom útvonalán, de már javában zajlanak a helyreállítási munkálatok. Ennek eredményeként mindjárt itt az első húszas lista, amely bár magáért beszél, azért némi magyarázat dukál hozzá. Nem arról van szó, hogy ezek lennének a legjobb magyar regények. Egyrészt mert eleve nincsenek ilyenek, másodszor, mert mi sem állt távolabb tőlem, mint az objektivitás. Itt tehát az a 20 mű található, melyek vagy irodalmi értékük, mondanivalójuk vagy egyéb körülmények miatt az átlagosnál nagyobb hatással volt rám. Egyébként nem is volt olyan könnyű összeszedni őket, mert tartottam magam az elvhez, hogy egy szerzőtől csak egyetlen könyvet válogassak be. A gyermekkönyveken nem meglepődni!
Cseres Tibor: Hideg napok
Déry Tibor: G. A. úr X-ben.
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Fejes Endre: Rozsdatemető
Fekete István: Téli berek
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Grecsó Krisztián: Tánciskola
Háy János: Xanadu
Jókai Mór: Az arany ember
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem.
Kassák Lajos: Egy ember élete
Kiss Dénes: Kányadombi indiánok
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Ottlik Géza: Iskola a határon
Pohárnok Jenő: A verhetetlen tizenegy
Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó
Spiró György: Fogság
Szilágyi István: Hollóidő
Vámos Miklós: Apák könyve
Závada Pál: Milota
na, ez a kedvenc témám…
be kell vallanom, nem szívesen szedek össze húsz legjobb könyvet, hisz akkor a többit méltatlanul mellőzném, ugyhogy listát itt sem irok, de ez a filmekkel ellentétben azért van, mert bőséges a választékom… Azért mégis megkockáztatok egy meghatározó könyv cimet idetenni
Olvasókönyv első osztályosok részére
Jó téma, bőségasztal!
Ha a kedvenc könyvről kell „számot adni”, nekem mindig Végh Antal ‘Akkor májusban esett a hó” című műve ugrik be. Talán azért, mert a szerelem roppant meghatározó volt az életemben, és ezt a könyvet rongyosra olvastam.
Versesköteteket is beválogatnék, bizton, pl. Parti Nagy Lajostól a Grafitneszt, Téreytől a Paulust (ezért pl. köszönet ID-nek! 🙂 ) vagy épp Varró Danitól a Túl a Maszat-hegyent. :))
No meg a Bertók-szonetteket.
Lao ce Tao Te King-je is helyet kapna, ahogy Kahlil Gibran Prófétája is, és ki nem hagynám Romhányitól a Nagy szamárfület.
Hogy most mit olvasok? Scott Kelby: A Digitális fotós könyv 2.-t. 🙂
Mellé „kötelező olvasmányként” Em Griffin Bevezetés a kommunikációelméletbe és Fritz Gesing Kreatív írás könyveit. :DD
Várjatok, ne keverjük. Majd jönnek a versek is meg minden sorban, de itt meg kellene maradni a magyar regény műfajánál. Persze nem kötelező.
Ja, jogos, leragadtam nagy örömömben a „könyv” kulcsszónál 🙂 De most már bennhagyom. ;)))
Szóval akkor a Thomas Bernhard- és Virginia Woolf-regények most nem játszanak…
A magyar líra tudvalévőleg erősebb, jobb hozamú 🙂 mint a magyar próza. A csak a hetvenes években érteni kezdett Szentkuthy Miklós nem maradhat ki egy ilyen listáról és Szerb Antal Utas és holdvilágja sem. Ahogy Hazai Attila a Budapesti Skizó című, ’97-es regénye is elég sokat leír az akkori buliközpontú pesti életérzésről. Fura dolog bárkit is kortársnak tekinteni, lévén semmi azonosság nincs bennünk: 13 évvel előttem született, pesti, az teljesen más közegben él és más világszemlélettel. Téreytől a Terrmann hagyományait ugyancsak nagyra becsülöm, noha a versek nélkül nem működne a dolog. (Kösz, Harle a köszönetet! 😉 )
Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba-ja, Spiró György Fogságja nálam is belefér a keretbe. Bár mondjuk tegyük hozzá rögtön, hogy mostanság a fikció egyáltalán nem tud lekötni, nem tud belelkesíteni. Bár most Nietzsche utolsó álma című Joachim Köhler-regény nagyon tetszik.
Szentkuthy-tól a Prae regényt és Az egyetlen metafora felé esszékötetet olvastam. Biztos jók, de a rám gyakorlolt hatás elenyésző. Lehet, én vagyok túl primitív hozzá, de az ilyen egyhelyben topogó agyalásokat elég nehezen viselem.
Szégyen ide, szégyen oda, ritkán szokott előfordulni, de nem emlékszem, hogy olvastam-e az Utas és holdvilágot. A végeredmény szempontjából mindegy is, ugye.
Hazai Attilát pótolom, hogy majd mást is.
Fikció kontra non-fikció: most a tengerekről olvasok, de azért a jó sztori, az jó sztori. Azt nem helyettesítheti semmi.
Nálam még a felsoroltakhoz jön(ne):
Németh László
Szabó Magda
Tornay Judit(soproni)