Nagyon lassan szaporodnak az élet apró örömei sorozatom posztjai. Pedig lenne miről, mert hiába morgolódom látványosan a hülyeségeken, azt hiszem, alapjaiban nem vagyok egy búvalba*ott alkat.

Tudok például marhára örülni a befejezett munkának, mint csillag az égen, különösen ha szép nagy munka volt, ami vagy fizikálisan, vagy agyleszívósan telepedett rám egy darabig.

Szóval ilyenkor könnyebben lélegzem, kitisztul a levegő, érdemes kiülni a kertbe, bénázni a sakkal vagy csak kinézni az ablakon olyan jólesően, olyan apróörömösen.