A multinacionális cégek sikere nemcsak a tőkeerejüknek, a felhalmozott tudásuknak és a pofátlanságuknak köszönhető, hanem annak is, hogy kiválósan tudnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz.

Itt van például a Media Markt, Európa legnagyobb elektronikai-ülzetlánc óriása, melynek szombathelyi áruházában a következő párbeszéd zajlott a napokban.

Nőm: Fizethetek bankkártyával?
Pénztáros: Természetesen.
Nőm: Tessék.
Pénztáros: Van egy kis gond. Ön nem Józing Antal.
Nőm: Valóban nem, a felesége vagyok. Itt van a személyi igazolványom.
Pénztáros: Sajnos nem jó így.
Nőm: Hm. És ha női név lenne a bankkártyán, akkor nem lenne gond?
Pénztáros: Akkor nem.
Nőm: Ezt nem értem.
Pénztáros: Az a szabály, hogy akkor kérdezünk rá, ha egy nő férfi, vagy egy férfi női bankkártyával akar fizetni.
Nőm: Ez érdekes. Ha férfi adta volna ide ezt a bankkártyát, akkor ezek szerint nem lett volna gond.
Pénztáros: Akkor nem.
Nőm: És ha idehívok egy idegen férfit?
Pénztáros: Az úgy jó.

Nőm (idegen férfihez a boltban): Elnézést, hogy megszólítom, de lenne egy kérésem. Kifizetné a számlámat a férjem bankkártyájával?
Idegen férfi: Ez valami kandi kamera?
Nőm: Nem, ez egy komoly kérés. (Összefoglalja a helyzetet.)
Idegen férfi: Rendben. Azért ez elég fura, nem?
Nőm: Ez van.

Ezután már csak a happy end van hátra. Az idegen férfi átnyújtja a bankkártyát, amit a pénztáros hölgy szakszerűen lehúz.

Így már semmi akadálya az alsókategóriás porszívó megvásárlásának.

Rend a lelke mindennek.