Vasárnap hajnali 5 órakor arra ébredtem, hogy a nyitott ablakom alatt beszívott, betépett, beszpídelt, beextázizott fiúk és lányok élvezik a buli utáni önfeledt perceket.
Mennyivel meghittebb és emberibb volt, amikor még a kevert volt a menő.
Megjegyzés hozzáfűzése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
De beb….tam tőle Szalafőn, főiskolás művésztáborban 86-ban:) A boltost Dezsőnek hítták és mindig a kocsmában tartózkodott. Ott egy kiszuperált, bajuszos, félroma, eszelős tekintetű katona tiszthelyettes is volt, akire, ha rájött a görcs eszeveszettül elkezdte csépelni a cimbalmot 🙂 Oh szép, tékozló ifjúság…
A keverttel nagyon kellett vigyázni, az biza nem holmi műcucc volt. Nem hazudott.