Nyírő Gyula, Lipótmező és egy bolondos gondolat 1


Ma szinte egész nap vezettem, így a Kossuthon kb. 20-szor hallgattam híreket, többek között azt, hogy a Nyírő Gyula Kórházban az egyik beteg megölt egy másikat.

Miután volt időm alaposan átgondolni a szituációt, meghallgatni a szakértőket, arra a következtetésre jutottam, hogy remek ötlet volt 2007-ben bezárni a Lipótmezőt, és szélnek ereszteni a betegeket és az orvosokat.

Most, hogy divatba jött a kontraintézkedések (és a kontratörvénykezések) divatja, megfontolandó lenne, ha a betegeket ismét összeszednék, és ideiglenes jelleggel áthelyeznék őket az akkori döntésben érintett pártházakban, illetve a döntéshozók szomszédságában.

Lehet, elgondolkodnának felelősségről. Ha nem, hát nem, de akkor is érdekes lenne.


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Megjegyzés hozzáfűzése

Egy kis gondolat “Nyírő Gyula, Lipótmező és egy bolondos gondolat