Tudom, hogy kell a pénz, de vannak más szempontok is.
A szombathelyi Gazdasági és Jogi Bizottság ma tárgyalja, és minden bizonnyal rá is bólint arra az előterjesztésre, amely a licitre bocsátja a Bejczy utcai kormányhivatalt. Pontosabban azt az ingatlant, amelyben működik. (Idősebbeknek: a korábbi OTP-t.)
Az 1164 négyzetméteres ingatlan tulajdonosa jelenleg a Szova, amelynek nyilván nagyon kell a pénz, egyrészt a nehéz gazdasági helyzet miatt (Magyarországon ezer éve egyfolytában nehéz a gazdasági helyzet), másrészt egy roppant jól sikerült, közel húsz évvel ezelőtti svájci frank alapú kötvénykibocsátás miatt, amelynek terheit régóta nyögi a cég és még nyögni is fogja.
Azt írja az előterjesztés, hogy:
Az ingatlan kikiáltási ára 350.000.000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 444.500.000,- Ft volt. Licitlépcső 1.000.000,-Ft.
A pályázati felhívásra az előírt határidőben három pályázati ajánlat érkezett:
– TOP 97 Ingatlanhasznosító és Beruházó Kft. (9700 Szombathely, Szelestey L. u. 13., adószám: 11319254-2-18, cégjegyzékszám: 18-09-103030, képviseletében eljár: Pradalits Róbert ügyvezető)
– West Input Kft. (9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 28., adószám: 11859839-2-18, cégjegyzékszám: 18-09-104025, képviseletében eljár: Fülepp Gábor ügyvezető)
– Invest Eastern Europe Kft. (9700 Szombathely, Négyesi u. 4., adószám: 13559339-2-18, cégjegyzékszám: 18-09-106463, képviseletében eljár: Varga Waldemár ügyvezető)
A dokumentum azt is írja, hogy az ingatlant a Vas Vármegyei Kormányhivatal bérli havi nettó 1.346.162,-Ft összegért, és ezt biztosítani is kell a jövőben is.
Egy gyors számolás után az jön ki, hogy a Bejczy utcai iroda-komplexum megtérülési ideje 20 év felett van, ami valóban alatta van a kívánatosnak és a piaci elvárásoknak, de az ilyen és ehhez hasonló ingatlaneladásoknál, amelyből azért akadt az utóbbi időben, mindig úgy érzem, hogy a város (a Szova is városi cég) a rövid távú túlélés érdekében sorra eladja a – kisebb és nagyobb – aranytojást tojó tyúkokat.
Ha megéri majd egy magáncégnek kiadni a Bejczy utcai ingatlant, miért nem éri meg a városnak? – fogalmazódik meg bennem a naiv kérdés.
Egyedüli logikus gazdasági indok az lehetne, hogy a város jobb befektetési lehetőséget tud majd a befolyó tekintélyes összegnek, mint 20 éves megtérülés. De ennek egyelőre nem látszik a nyoma.