Nem gondoltam volna, hogy még egy bőrt – immár a harmadikat – lehúzok erről a témáról, de ember tervez, BBC végez.

Lehet, hogy tévedek, de talán közületek is vannak, akiket érdekel ez a tegnapi írás, amely Nick Thorpe, a britek budapesti tudósítója tollából származik.

A szerző több részletet is új megvilágításba helyez, és néhány megjegyzése arra utal, hogy elég alaposan ismeri az összefüggéseket és a magyar viszonyokat.

Elöljáróban néhány megjegyzés:

1. Innen, a nappali szobámból nem tudom eldönteni, hogy a magyar politikusoknak vagy a „fehér házi tisztviselőnek” van igaza a mentesség hosszát illetően – én csak megtalálom és lefordítom nektek a cikkeket.
2. Szerintem ti sem tudjátok eldönteni, így leginkább hitvitát lehetne folytatni róla, aminek nem sok értelme van – meg amúgy is tele van vele a Facebook.
3. Nem ártana, ha az illetékesek előrukkolnának valamilyen hivatalos dokumentummal.
4. Furcsa, de sajnos nem meglepő, hogy ha Magyarországgal kapcsolatos információra van szükség, a külföldi sajtóhoz kell fordulni. Igaz, ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy Washington messze van. (A magyar delegációba besorozott propagandisták nyilván nem számítanak sajtónak.)
5. A BBC cikke megerősíti a korábbi sejtésemet: a nyúlnak az ürege sokkal mélyebb annál, mintsem hogy meddig vásárolhatunk orosz olajat és gázt.

További előzmény itt és itt.

A BBC cikke:

Mit kapott – és mit nem kapott – Magyarország Orbán Viktor miniszterelnöke Trump elnöktől

Látszólag a magyar miniszterelnök washingtoni útja pontosan azt hozta, amiért odautazott: dicsérő szavakat és mentességet az orosz olaj-, gáz- és nukleáris ellátásra vonatkozó szankciók alól.

Mindezt mindössze öt hónappal a nehéz választások előtt.

Ha azonban jobban megnézzük, a kép már nem ennyire egyértelmű. Az amerikai fél kemény kereskedelmi megállapodást kötött, amely drága lesz Magyarország számára.

Orbán Viktor legnagyobb fejfájása a szomszédos Ukrajnában dúló háború és az ezzel járó a konfliktus, aminek Magyarországra vetett árnyéka nem enyhült.

Nézzük először Orbán legfontosabb győzelmét: az amerikai szankciók alóli mentességet, amelyről a Fehér Ház egyik tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy egy évre korlátozott, bár Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint határozatlan idejű.

Az időtartam érdekes. Trump egyértelműen segíteni akar barátjának az áprilisi választásokon. A mentesség pedig részben összhangban áll az Európai Bizottság azon követelésével, hogy minden tagállam 2027 végéig szüntesse be az orosz olaj, gáz és nukleáris üzemanyag importját.

Az EU szempontjából hiányzik Orbán politikai elkötelezettsége ennek a követelésnek a teljesítése iránt – egy olyan elkötelezettség, amelyet a cseh kormány vállalt és teljesített. Az EU pedig megpróbálja szigorítani az energiaszankciókat – Magyarország és Szlovákia felháborodására.

A média figyelmétől távol a magyar MOL energiaipari vállalat két finomítóját – a magyarországi Százhalombattát és a pozsonyi Slovnaftot – korszerűsíti, hogy az orosz csővezetékeken átáramló, magas kéntartalmú uráli nyersolaj helyett Brent nyersolajat tudjon feldolgozni.

Pénteken a MOL közölte, hogy olajszükségletének 80%-át az Adria csővezetéken keresztül Horvátországból importálhatja, bár ez magasabb logisztikai költségekkel és műszaki kockázatokkal jár.

Tehát Orbán érvelése, amely annyira lenyűgözte Trumpot, miszerint Magyarországnak, mint szárazföldi országnak, nincs alternatívája az orosz olajjal szemben, nem feltétlenül igaz.

Összességében Magyarország és Szlovákia együttesen 13 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak az olajáért a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai invázió és 2024 vége között.

Az Egyesült Államok által biztosított egyéves haladék mindazonáltal értékes könnyítést jelent a magyar háztartások számára ezen a télen.

Orbán a vele Washingtonba utazó kormánypárti újságíróknak elmondta, hogy ellenkező esetben a közüzemi számlák „decemberben akár háromszorosára is emelkedhettek volna”. Ezen számlák különböző eszközökkel történő féken tartása 2013 óta központi eleme Orbán népszerűségének Magyarországon.

Az Egyesült Államok által biztosított mentességnek köszönhetően Magyarország továbbra is vásárolhat orosz gázt a Balkánt átszelő Turkstream gázvezetéken keresztül, és azt kemény valutában (csak augusztusban 185 millió dollárban) fizetheti ki, kihasználva egy bolgár jogi kiskaput. Orbán megállapodott abban, hogy 600 millió dollár értékben vásárol LNG-t az Egyesült Államoktól, a Bloomberg szerint.

A washingtoni megállapodás másik fontos eleme a nukleáris energia.

Magyarország beleegyezett abba, hogy a Paks 1 atomerőművéhez amerikai nukleáris fűtőelemeket vásárol (114 millió dollár értékben), párhuzamosan az orosz Rosatomtól és a francia Framatome-tól vásároltakkal.

Az oroszok tervei a Paks 2 nevű atomerőmű bővítésének finanszírozására és megépítésére technikai és engedélyezési problémák miatt már régóta késnek. Az Egyesült Államok megállapodása a Magyarországra vonatkozó összes nukleáris szankció feloldásáról segíthet a projekt újraindításában, de továbbra is vannak megoldandó problémák.

Magyarország beleegyezett abba is, hogy 100–200 millió dollárért amerikai technológiát vásárol a Paksban található kiégett nukleáris fűtőelemek rövid távú tárolásának bővítéséhez.

A megállapodás talán legfontosabb része az volt, hogy Magyarország vállalta, hogy 10 és 20 milliárd dollár közötti összegért legfeljebb 10 kis moduláris atomerőművet vásárol az Egyesült Államoktól.

Magyarországnak villamos energiára van szüksége az országban épülő hatalmas kínai akkumulátorgyárak áramellátásához. A kisebb atomerőműveknél ritkábban fordulnak elő építési késések, és könnyebb engedélyt szerezni rájuk.

Végül tárgyalások folynak egy devizaswap-megállapodásról – hasonlóan a közelmúltbeli, az argentin peso támogatása céljából kötött amerikai-argentin megállapodáshoz –, amelynek keretében az amerikai és a magyar központi bankok devizát cserélhetnek egymással.

Ez azt jelentené, hogy egy jövőbeli magyar pénzügyi válság esetén az amerikai központi bank dollárokat juttathatna Budapestre, ami növelné Magyarország pénzügyi biztonságát.

Összefoglalva tehát Magyarország megállapodást kötött amerikai gáz, atomenergia és meg nem nevezett fegyverrendszerek vásárlásáról cserébe az orosz olajra és gázra vonatkozó amerikai szankciók ideiglenes feloldásáért.

De nem sikerült elérnie a 2022-ben megváltoztatott, a kölcsönös kereskedelmet jelenleg hátráltató amerikai-magyar adóztatási rendszer visszaállítását. És nem kapott új időpontot a Trump és Putyin közötti budapesti csúcstalálkozó, amely az orosz-ukrán háború befejezésére irányuló erőfeszítések részeként került volna megrendezésre.

A kritikusok szerint az Oroszországtól való energiafüggőséget az Egyesült Államoktól való energiafüggőség váltja fel. Az Orbán-kormány viszont azzal érvel, hogy ezzel nagyobb ellátási diverzifikációt ér el.