A hétvégén megnéztem az új Tarantino-filmet.

A Django elszabadullal az a baj, hogy az ember egyre nagyobb várakozásokkal ül be egy Tarantino-filmre, és ha nem kap valami lórugásnyi zsenialitást, akkor úgy érzi csalódott.

Márpedig a Django egyszerűen „csak” egy jó film.

Mindjárt az első perctől magába szippant, mint egy nagyteljesítményű porszívó.

A sztori, a karakterek, a környezet pont olyan, amilyennek a kultikus rendező sokadik, érett filmjének lennie kell, de ….. de …. de …. nekem ezt most nincs kedvem befejezni.