Tetszik, hogy a jövőhöz mindenki ért, különös tekintettel a politológusokra és a szakértőkre.
A kapcsolódó sztori a következő:
1984-ben a brit Economist folyóirat egy rendhagyó felméréssel rukkolt elő a karácsonyi számában. A lehetséges jövőről kérdezett meg négy egykori pénzügyminisztert, négy nagy cégnek a vezetőjét, négy oxfordi egyetemistát és négy kukást.
10 év múlva megnézték, melyik csoport jóslata bizonyult a legpontosabbnak.
Nos, a cégvezetőké és a kukásoké. Ez utóbbiak jósolták meg a legpontosabban például az olajárak alakulását.
Ennek ellenére a kukásokat soha nem hívják be a stúdiókba szakérteni.
Ez tetszik.Vajon miért is nem alapitjuk jövönket a kukások véleményére? Cégvezetöm van itthon egy saját példány, az ö véleménye is sokat nyom a latban, de holnap hajnalban – olyan öt és fél hat között kiugrom és elbeszélgetek a kukásainkkal. Még nem tudom milyen nyelven, mert itt Ausztriában lámpással sem találsz osztrák kukást, de annál izgalmasabb lesz az eredmény – márcsak a tarkabarka nemzetiségi vélemények miatt is. Még az is lehet, hogy találok egy hazara szemétszakértöt.
(MOst látom, hogy kicsit pikírt lett a hangnem, pedig tényleg a jókedv és nyitottság diktálta a szavaim)
Na szép napot…