Olvasom, hogy a közhivataloktól több mint 6000 embert küldenek el. Ez vagy jó, vagy nem, nem értek hozzá, csak abban reménykedem, hogy aki eldöntötte, az talán igen.
Viszont eddig nem tűnt fel senkinek, hogy kicsivel (mondjuk egy kisvárosnyival) többen vannak?
És ebből 2300 a kormányhivatalokra jut. Amiket most hoztak létre. És most kapnak egy halom új feladatot.
Az Origo elbocsátásokról szóló cikkének a vége muris:
„A rendelettel a kormány felkérte az érintett kormányzati szerveket, hogy vizsgálják meg, a leépítésekhez kapcsolódó egyszeri kiadások fedezetét tudják-e a 2011. évi maradványuk, illetve 2012-es költségvetésük terhére teljesíteni, az elbocsátottak támogatására pedig karrierprogram kidolgozására kérte fel a közigazgatási minisztert.”
Látom magam előtt, ahogy a kirúgottaktól elbúcsúznak, majd odaadják nekik a személyes karrierprogramot pl. azzal a szöveggel, hogy „További sikeres karrierépítést kívánunk, de nem itt.”
Megint csak a tények kedvéért:
A kormányhivatalok nem „zöldmezős” letesítmények.
Úgy jöttek létre, hogy összevontak egy vagon megyei hivatalt.
Elvileg tehát a párhuzamosságok megszüntetésével sok ember válik feleslegessé.
Önmagában ez teljesen logikus, még akkor is, ha ezt az apróságot elfelejti megemlíteni a sajtó egyik fele.
Az elbocsátottaknak pedig jár, amit a törvény előír.
Szerinted hol ebben a bucska? Hogyan lenne jobb?
Azért mondom, hogy ez szimpla fűnyíróelvnek tűnik, mert vannak rokonok, akik itt-ott az országban kormányhivatalban dolgoznak és nem azt mondják, hogy csak azért isznak napi 30 kávét, mert ráérnek, hanem így is alig győzik a sok melót. Vagy attól idegbetegek, hogy megint mit sóznak rájuk, vagy az aktuális „költségvetési egyenleget javító intézkedések”-től.
De én sem értek hozzá, csak amennyire belelátok, abból úgy tűnik, hogy elsősorban a spórolás miatt kell leépíteni, gondolom ezt abból is, hogy pikkpakk 1-2 nap alatt a kormány válik meg a 6369 embertől a közszférában, nem az van, hogy pl. a kormányhivatal azt mondja, ennyi emberre nincs szükségünk a párhuzamosságok megszűntetése miatt. (Az elmúlt 20 évben állandóan az volt a helyzet, hogy a közszférából kirúgottakat újra és újra leépítették, mert mindig visszaszivárogtak, hiszen kellett az ember.) De írhatnék a felsőoktatásban lévő leépítésekről is, ott is az van, hogy mennyi a megspórolandó összeg, nem az az érdekes, hogy mik a feladatok. Mindez régi hagyomány, és minden megy tovább.
Az elbocsátottaknak pedig persze hogy jár, ami jár, azon csak poénkodni próbáltam, hogy vicces, hogy ha a közszférában mindenhol elbocsátanak, létszámstop van, akkor milyen karrierlehetőségek akadnak, ha felmondanak az embernek. Én a mai napig még nem jártam így, talán majd holnap, és akkoris megpróbálom viccesen felfogni.
A megoldásról gőzöm sincs, csak próbálom keresni a rendszert a dolgokban.
Igen, abban tökéletesen egyetértek, hogy nálunk a pénzhiány mindig a racionalitás elé türemkedik, és most sincs másként.
A bejegyzésemmel nem azt akartam mondani, hogy a mostani hatalom jól működik, mert még a vak is látja, hogy nem így van, csak azt akarom mondani, hogy mikor megítélünk valamit, induljunk ki a tényekből.
A kormányhivatalok és az elbocsátások esetén például abból, hogy ott egy vagonnyi hivatalt vontak össze.
Szerintem egyébként egy dolgot mondunk, csak másképp. Mindig nem ellenkezek. 🙂