Szülők és gyerekek


Csányi Vilmos azok közé tartozik, akik böhöm nagy tudásuk ellenére is tudnak egyszerűen, érthetően fogalmazni.

Ha rajtam kívül csak egy ember olvassa el ezt, már akkor is érdemes volt ezt kiszekennelni az újságból.

——————-
„Hogyan is lennének képesek a mai gyerekek megtanulni az emberi kapcsolatok kialakítását, kezelését, megszakítását, amikor ennek módját a szüleiktől nem tudják ellesni?” – veti fel Csányi Vilmos. Akkor, amikor egy magyar átlagosan napi 4,5 órát tölt passzívan a televízió előtt ahelyett, hogy produktív tevékenységet végezne, vagy mondjuk a gyermekével beszélgetne, nem lehet csodálkozni azon, hogy a fiataloknak nincsenek jól működő, valódi kapcsolataik. Hiszen sok interakció kell ahhoz, hogy kiderüljön, kivel is tud valaki együttműködni. (Figyelő, 2011. augusztus 4.)

———————-


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.

Megjegyzés hozzáfűzése