Nem emlékszem az elejére, a vége az volt, hogy ujjaimhoz tapadt egy szöszmösz, amit először lazán, később határozottan sem sikerült leráznom onnan. Sőt, egyre több lett rajta.

Aztán a szöszmöszök mellett más dolgok is tapadni kezdtek rám, ujjaimra, karomra, testemre, először kisebbek, aztán nagyobbak, végül egész nagyok.

Kellemesnek nem volt kellemes, de a csodálkozásom nagyobb volt. Olyan nagy, hol felébredtem, és kicsit sajnáltam, hogy az álom eleje a ködbe veszett.