Persze, hogy profán, túlzó, erőltetett, és valljuk be, kissé béna megoldás Isten képbe hozása az utcai kerékpározás témája kapcsán, de azért valahogy nem tudok csak úgy napirendre térni a látvány felett.
Profi triálosokat (ez a neve ennek a bringás műfajnak) közelről először a tavalyi Balatone Fesztiválon láttam, amely mind helyszínileg, mind időpontjában összeesett valamelyik nagy kerékpáros találkozóval.
Az egyik tóparti büfé teraszáról – olykor a koncertek helyett – órák hosszat el tudtam nézegetni, ahogy mondjuk helyből felugratnak kétméteres rámpákra vagy éppen hátsó keréken egyik part menti kőről a másikra szökkelnek.
Itt készült az alábbi fotó is.
Most pedig megtaláltam ezt a videót (a lényeg olyan egy percnél kezdődik, addig főleg hangulati előkészítés van), amely bizonyíték arra, hogy a newtoni fizika legyőzhető, és mivel az egész mai világképünk a newtoni fizikán alapul, innen már viszonylag könnyen le lehet vezetni az anyagi világ relativitását és az azon túl lapuló valóságot.
Jó, tudom, hogy erőltetett, de akkor is, basszus:
[youtube http://www.youtube.com/watch?v=Z19zFlPah-o&hl=en&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01&border=1]
Eddig is szerettem biciklizni, de ezután azt hiszem más szemmel nézem majd a bringámat. Nem semmi a srác. Belegondolva, mennyi gyakrolás, esés lehet a háta mögött? Kissé irigy lettem rá.
Kinyirhatatlan bringa, meg egy őrült, DE eldobom az agyam. Ha én így tudnék, áááááááá, kizárt.
2Jozing: Tudod egyszer beszélgettünk a mozi aulájában (valami díjkiosztón) a bringázásról, és én akkor azt hittem tudok, ill. tudtam mi az a bringázás, na most döbbentettél rá hogy nem.
Persze, emlékszem. Ehhez még nekem is gyakorolnom kellene pindurkát.