Miközben a laptopon kavarok, hátam mögött megy a háttértévé. Nyugalom, nem jellemző. De most a Megasztár 4 szivárog a fülembe. Tök érdektelen. Csávó elénekli a Queen Bohemian Rhapsody számát. Elég tré, de mindegy. Balfék Friderikusz mint zsűri (ez mindent elmond a színvonalról) azt mondja a csávónak, hogy nem úgy énekelte a dalt, mint Freddy Mercury. Csávó erre mondja, hogy nem a Queen volt a minta, hanem „egy feka banda”, a Fugees. Friderikusz pár másodpercre elbizonytalanodik, és mivel nem mondhatja, hogy „fingom nincs, mi az a Fugees”, így inkább összeráncolja okosan a szemöldökét, és azt a bölcs tanácsot adja a csávónak: maradjon inkább Freddy Mercury a mérce. Barmokkal vagyunk körülvéve. Bontok egy bort.
Megjegyzés hozzáfűzése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Néhány órával később:
Mátrai cserszegi fűszerest bontottam. A Lidlben vettem 260 forintért. A célnak tökéletesen megfelelt.
I like Lidl.
„Mátrai cserszegi fűszerest vettem … 260 forintért.”
Elég tré.
Barmokkal vagyok körülvéve…
Minőségi bornak számit a cserszegi fűszeres ha a Megasztár szinvonalához viszonyítjuk….Inkább a kannásborok minőségéhez hasonlít, vagyis pocsék……
„Mátrai cserszegi fûszerest bontottam. A Lidlben vettem 260 forintért.”
Jujj… miért is nincs „kiráz a hideg” szmájli? 🙂 Ez nagyjából egy soron, talpmagasságban van a műanyagflakonos borvirágosi koccintóssal. :))
Nesze neked magyar borkultúra… ájlájklidli. Bleah…
Örülök, hogy sikerült egységfrontot kialakítanom a cserszegi fűszeres kérdéskörében.
Így van, ki kell mondani bizonyos lényegi dolgokat szájkosár nélkül, bátran.
A cserszegi fűszeres (Kamocsay-féle lánykori nevén: Woodcutters White) Albionban anno az év fehérbora lett, nem kevés marketing, és a jó magyar bor melletti kampány eredményeként.
Nem vállalok nagy kockázatot, ha azt mondom, hogy a 260 Ft-os ANYAG, amit megittál (a cserszegi fűszerest most ne keverjük ide…) az kis eséllyel látott szőlőtőkét, s annál jóval nagyobbal nem. :))
De nem is ez a lényeg, hanem a borkultúra térnyerése, a minőségi magyar bor kiszakítása abból az alapmegítélésből, ami a pancsborokkal általánosítja és teszi egyenértékűvé (Cuvée ;)) a honi borfogyasztási szokásokat. Sajnos az ilyen borszerű (lásd még: tejszerű) képződményekkel ez az állapot nehezen billenthető át a minőség oldalára.
Nem akartam vele foglalkozni, de mégis fogok.
1. Küvé
Érdekes, mert a múltkor egy komoly borverseny komoly zsűrije azt magyarázta, hogy a küvé a csúcs. Csak a kialakult ez az alaptalan és amatőr sztereotípia.
2. Lidl
Nincsenek csúcsborok, de olykor egész jó dolgok vannak a polcokon nagyon nyomott áron.
3.Ár-érték
Kb. fél évvel ezelőtt volt a HVG-ben egy nagyon durva lista. A zsűri úgy osztályozta a borokat, hogy nem tudta, milyen nevek vannak versenyben. Néhány száz forintos borok végeztek a 10 ezer forintos sztárborok előtt.
4. Borsznobizmus
Kicsit nyűgös vagyok ettől a most kialakult borsznobizmustól, de a jó bor az jó. Főleg ha rá van hangolva az ember. Mostanság annyira én nem. Azt írtam, hogy a cserszegi megfelelt a célnak. Most is ezt mondom.
jajj, de jó, ez tetszik, mármint a szó: borsznobizmus–_)
nemrég én kértem számon a sznobizmust, a válasz az volt, nem sznobizmus, hanem más érdeklődési kör..
most azonban mégis azt kell mondanom,valóban borsznobizmus, sokan nem is értenek a borhoz..
A bort nem a nevéért, hanem az izéért fogyasztjuk…asszem.
Aki mást mond az sznob!
Ja, hogy izlések és pofonok? Hát igen, mindenesetre a minőségi boroknál én azt nézem ki palackozza, van pár rossz tapasztalatom…
Multkor jártam a Kőszegi bormúzeumban, és csak lestem, egy vagyont egy üvegért… ugyan miért?Bizony vannak még jó borok, türhető áron, ráadásul, tényleg van olyan időszak, amikor jutányosan, áron alul árulják.
Magam részéről ajánlom a balatonboglári traminit, abban még nem csalódtam, és annak az ízvilága valóban fedi azt , amit a borszakértőktől szoktunk hallani…
Megasztár négy?
Gondolom a zenész családban felnött énekes lesz a győztes, a szinvonalat Ő képviseli jobbára…
Fenyőben kellemesen csalódtam, Fridi meg úgy buta, ahogy van…de hát a pénz „szakértővé” teszi….röhögnek is rajta zsűri társai…:)
A Fridi azért van ott, hogy ne legyen uncsi! Mert amúgy a zsűri többi tagja csak ajnároz általában minden versenyzőt ( lásd: Lüszike olyan hamis volt, hogy belefájdult a fogam is, mégis úgy dicsérték, hogy csak na!…).
Ha igazán primitivet akarsz látni, sok más egyidőben futó műsornak nevezett borzadályban láthatod a minőség halálát a kereskedelmi csatornákon. Sajnos Frei Tamás is csúszik le a népszerüségi indexemen, miattam kinnt is maradhatnak Afrikában mind! A Megasztárban legalább a versenyzők között vannak tehetségek is, de hogy mennyire dönt a nézői szavazat, az kétséges. Vajon miért kell benn tartani Tamarát, ugye nem a határon túli szavazatok érdekében? Már a múlt héten ki kellett volna esnie, a nézők szerint. Minden Megasztárt végignéztem, ezt már csak megszokásból fogom nézni, ha kibirom…
A borokról a véleményem a gitárzsettes bloghoz írtam, ezt ott lehetne folytatni!
A Megasztár – vagy érthetőbb nevén: a Megaszar – cakompakk jellemzi a jelenlegi magyar társadalom igényszintjét. Íme, megint indukátor lett a könnyűzene. Mindenki által ezerszer hallott dalokkal operálnak. Különben is, hova szarjak, hogy valaki ki tudja énekelni a magas cét?! A könnyűzene sohasem arról szólt, hogy milyen a hangod és hogy végeztél-e konzervatóriumot. Lovasi Andrástól kezdve a Lukács Lászlóig az első körben kipenderítenék a legnagyobb ma is aktív szövegíróinkat-frontembereinket. Ezekben a műsorokban ugyanaz a fő kérdés, mint a pornóban: mennyire látszik meg rajtad, hogy nem élvezed, hogy tövig benned van két 25 centis fasz?
Ha színpadra állsz, senki sem azt kéri rajtad számon, hogy el tudsz-e zongorázni egy Liszt- vagy egy Chopin Preulüdöt (nem így írják, de én így írom), hanem hogy elhiszem-e neked, hogy egyéniség vagy-e és amit mondasz, a zenekarodról meg, hogy tud-e öt akkordot izgalmasan variálni. Fridi lófaszt se ért a zenéhez, nem is értem, hogy kinek „köszönhetjük”, hogy ottan okoskodik. Showmannek se volt jó (Fábry lemossa fél perc alatt), ahogy zenei zsűritagnak se. Na nem mintha annyit rontana az összképen. Az egész eddigi bagázsból egyedül Presser Gábor véleménye számított valamit is.
ID, azért látom le tudtál menni a szintjükre… de inkább lejjebb!
a Preulűdöt nem is kérném számon Tőled, de azért a hasonlataiddal vigyázhatnál…
négyszer kisipoltak volna a tv-ben… még a megasztárban is!
Nem tudom mi bajod van a könnyűzenével, én például a Te zenédet nem értem, de hát izlés és érdeklődés dolga, ahogy egyszer megállapítottuk, mindenesetre nem a zenét kellene fikázni.
Én láttam két egyéniséget, akinek elhiszem, hogy élvezik azt, amit csinálnak, ők azok akik ragaszkodnak saját stílusukhoz…
Ez nem szinthasonulás- vagy annak még alább lövése, hanem választékosság. Ha valaki direkt betöri a kocsid szélvédőjét szilánkosra, annak nem azt fogod mondani, ha épp arrafelé tartasz, mikor ez történik, hogy ez nem volt szép tőled, nagyon nem, meg hogy buta vagy, hanem első lendületből, keresetlen szavakkal elküldöd melegebb égtájakra, és mert beint neked, te utána eredsz, masszivan megrángatod a gallérjánál fogva.
Az meg, hogy többükön látod, hogy élvezik, szívből csinálják, csak még inkább szomorít a helyzeten. Legyünk gyakorlatisak. Mi vár rájuk, ha megnyerik? Rúzsa Magdi, akinek gyönyörű hangja van és hozzá még egyénisége is. Egy izgalmas nő, szóval ő milyen hamar lett a Tepsi Kóla reklámarca? És ha már itt vagyunk: az a költői kérdés is megfogalmazódik bennem, hogy ez és az ehhez hasonló bevállalások benne foglaltattak-é már kezdetektől fogva a szerződésében, amit aláírt, mielőtt egyáltalán színpadra engedték?
Tegyük fel, hogy amellett, hogy iszonyú jó hangod van, iszonyú jó dalokat is írsz, ha nem is épp olyat, amilyet ideálisnak a Sláger Rádióban elfogadnak és annak vesznek. Fogják-e neked engedni, hogy magad toborozz zenekart mögéd és azt a bármilyen érdekes zenét játsszd, ami mondjuk 1%-kal kevésbé olyan, mint amit ők ideálisnak elképzelnek? Nem. Esetleg remek, de agyonjátszott dalokkal fogod végighaknizni az országot. A közönségnek tetszeni fog, az értelmesebb kritikusok megjegyzik majd a cikkeikben, hogy azért ez nem annyira okés, ahogy te is azt fogod érezni bent, hogy eredetileg másról szólt a vérszerződés.
Az ilyen műsorokban eldobható, egyszer-kétszer-háromszor használatos énekeseket kersnek. Szomorú, de így van. Az új seprű jól seper elv szerint válogatnak az illetékesek.
jó, nem vitatkozom Veled, de ha választékos akarsz lenni, ne ismételgesd a szót háromszor, akkor inkább cifrázd picit…ne légy egysikú, biztos ismersz még más szavakat is … 🙂
jogos a felvetés mi lesz belőlük, én úgy gondolom a Lakatos srác simán megáll a maga lábán…Ő máris nyerő, nálam mindenképpen
Való igaz, hogy a csatorna kötelezettségeket ró a versenyzőkre, de mint láttam, Oláh Ibolyát se nagyon zavarta ez…és én akkor is Őt tekintettem nyertesnek…
ID nem is tudom, milyen jogon mersz kritizálni bárkit, amíg ilyen a stílusod?
Aki másokat bírál, bizonyítsa be először is, hogy méltó arra, hogy meghallgassák a véleményét! Azt már ne is említsük, hogy egy nő írására reagáltál ilyen alpári stílusban, ezt elteszem magamnak március 8-ig!
Az első Megasztár indulása óta eltelt már jónéhány év, és ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy a műsor sok tehetségnek adott lehetőséget. Hogy melyik előadó kinek tetszik, az már teljesen ízlés dolga! Vannak olyan előadók, akiket én sem tudok végighallgatni, másokat pedig kimondottan kedvelek.
A Megasztárban szereplők természetes, hogy bizonyos kötelezettségeknek kell, hogy eleget tegyenek, hiszen ez üzlet. És ez nem nagy ár annak, aki színpadra vágyik. Letelik az a néhány hónap, lejár a szerződés, addigra bebizonyosodik az is, ki hogyan állja meg a helyét a profi előadók között. Én sok sikert kívánok nekik, van kedvencem is, sőt, a top 30-ban is volt három is, sajnos a 15-be be se jutottak. Van, amivel én sem értek egyet a műsor szerkezetével, de tartom azt a véleményem, hogy még mindig a nézhető kategória, nem úgy, mint a dzsungelben majomkodó, vagy főzést imitáló anti-sztárok járatják le magukat.
És mégegyszer: ez az én véleményem, reméllem nem kapok érte újjabb ledorongolást!
ID nem is tudom, milyen jogon mersz kritizálni bárkit, amíg ilyen a stílusod?
Aki másokat bírál, bizonyítsa be először is, hogy méltó arra, hogy meghallgassák a véleményét! Azt már ne is említsük, hogy egy nő írására reagáltál ilyen alpári stílusban, ezt elteszem magamnak március 8-ig!
Az első Megasztár indulása óta eltelt már jónéhány év, és ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy a műsor sok tehetségnek adott lehetőséget. Hogy melyik előadó kinek tetszik, az már teljesen ízlés dolga! Vannak olyan előadók, akiket én sem tudok végighallgatni, másokat pedig kimondottan kedvelek.
A Megasztárban szereplők természetes, hogy bizonyos kötelezettségeknek kell, hogy eleget tegyenek, hiszen ez üzlet. És ez nem nagy ár annak, aki színpadra vágyik. Letelik az a néhány hónap, lejár a szerződés, addigra bebizonyosodik az is, ki hogyan állja meg a helyét a profi előadók között. Én sok sikert kívánok nekik, van kedvencem is, sőt, a top 30-ban is volt három is, sajnos a 15-be be se jutottak. Van, amivel én sem értek egyet a műsor szerkezetével, de tartom azt a véleményem, hogy még mindig a nézhető kategória, nem úgy, mint amikor dzsungelben majomkodó, vagy főzést imitáló anti-sztárok járatják le magukat.
És mégegyszer: ez az én véleményem, remélem nem kapok érte újabb ledorongolást!
Keresztes Szilvia, elnézést kérek, ha úgy jött le, hogy amit a Megasztár mint műsor irányába szántam – valóban – pőrén, nyersen megfogalmazva, azt a személyed ellen irányulónak érezted. Nem szoktam személyeskedni. Néha viszont akadnak dolgok, amik kicsapják a különben elég nagy ellenállású biztosítékot a fejemben és akkor beüt a ménkű. Sok időnek kell eltelnie hozzá, amíg így felgyűlik a cucc. De aztán le kell csapolni. A Megasztár is ilyen volt.
Néha leülök elé, hogy mint főképp kultúrával, azon belül is zenével foglalkozó újságíró, megnézzem, van-e valami halovány remény a jó irányú változásra a magyar könnyűzenében. Drukkolok mindig, hogy legyen a műsorkészítőkben legalább egy fikarcnyi késztetés a puszta kasszacsörgetésen kívül a nevelésre is, hogy bekerüljön olyan dal is a repertoárba, amit nem hallgattak cafatos szélűvé az elmúlt X évben. Abban ugyanis már nem bízom, botorság volna és naivitás, hogy Megasztárék nem „tart, amíg tart” alapon keresnek énekesecskéket és énekesnőcskéket, akik ugyanúgy jól mutatnak az Aktívban a csúcson (és a csatorna önreklámjaként), illetve szétesetten, gyámoltalanul ugyanott (és a csatorna önreklámjaként).
Valahol ott kéne elkezdeni a könnyűzenei értékeink istápolását és köztudatban tartását, hogy teszem azt, az Illéstől, Zorántól nem csak 3 számot játszani a Sláger rádión, hanem a többi dalukat is. És ugyanez vonatkozik a Beatlesre meg a Rolling Stonesra. Ennyire vissza kéne menni a gyökerekig. És akkor még a mai zenékről nem is beszéltem más rádiók kapcsán. Nálunk különben is nagyon dívik a posztumusz nagyra értékelés. Amíg itt volt köztünk, addig löködtük-böködtük, egy karéj kenyeret oda alig löktünk neki, de ha meghalt, akkor mindenhol elmondtuk, hogy mekkora nagy ember is volt, akit csak mi szerettünk, más nem.
Laza csuklóval össze tudnék állítani egy komplett huszonnégy órás programot az elmúlt 50 év Magyarországon nem, vagy alig játszott könnyűzenéjéből, amit okosan elegyítve a már milliószor játszott dalokkal, mindenki számára élvezetessé lehetne tenni az országos szórású rádiók másorait. Amíg ez nem valósul meg egy ház fundamentumának mintájára, addig tényleg nincs miről beszélnünk. Addig sárban tapicskolás van, direkt hülyítés és hülyén tartás, és „nem lehet eléggé alábecsülni az emberek kulturális igényszintjét” cinizmus.
Szerintem:
A kereskedelmi média azért kereskedelmi média, hogy összehozza a fogyasztókat és a reklámozókat. Lehet kritizálni a gyakorlatot, az erkölcs és az ízlés hiányát, de azért ezt tessék figyelembe venni. És ha 100 kereskedelmi rádióból 99-ben lejátszási lista van, annak is valószínűleg lehet oka.
Ha a plebs Shakespeare-drámákra és Mozartra és Liszt Ferencre gerjedne, orrba-szájba ezt nyomnák.
Szóval nem hinném, hogy a kereskedelmi adók dolga lenne a tömegek népművelése, ezt tessék kérem közpénzből fenntartott tévéktől és rádióktól számon kérni. Vagy bezárni őket.
A Megasztár egy szórakoztató, pénz- és sztárcsinálásra létrehozott műsor, de nem a legrosszabb fajtából. (Az elsőt és részben a másodikat még élveztem is.) Az énekesek persze nem írnak zenetörténelmet, de ha valaki ezt tudja és helyén kezeli, főleg egy hosszú dolgos munkahét után, szerintem nem jelent nagy bajt.
Mindenki kezében ott a távirányító. Nem vagyunk egyformák.
Hála istennek.
Life is great.
Tisztában vagyok vele, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati médiák között. És azzal is, hogy mi várható el tőlük.
Én is mondhatnám, hogy kedves jozing, tessék az éppen ön által mondottakat figyelembe venni, mindenki kezében ott a távirányító, így az önében is, tessen hát ne blogbejegyezni és lebarmozni a Fridit meg a többieket, mert ez nem erről szól, a közönség nagy rész nem érzékelte ezt az apró kis félresiklást az előadó és a zsűritag közötti kommunikációban. Egyáltalán hogy meri kritizálni, pocskondizni sok százezer ember szórakozását – ha annak ilyen kis szegmensét is? Kicsoda ön Fridihez képest?
Erre persze mondhatod, hogy vélemény- és szólásszabadság van, a te blogodban azt mondasz, amit akarsz, ez nem fórum, ahol mindenki egyenlő, itt a te gondolataid az irányadóak, addig kétirányú folyamat a dolog, amíg szerinted az. Én viszont úgy veszem szerintemnek a dolgot, hogy nekem ez a véleményem, leírom, ha nem tetszik kitörlöd, úgyse hat ki változást serkentőn, de azért jó elnézni, ahogy az általam tóba dobott kavics karikákat indít, majd idővel elül a hatás. Szép. Enyém. Ahogy húsz hatvan kilós buzászsákot felvinni is a padlásra. Utána jobb.
Az a kérdés, hogy mi a cél.
Néha nem árt megfogalmazni.
Na, ezek után meg lehetne beszélni a dzsungeles műsorokat is /melyeknek szerintem legnagyobb hibája, hogy nem hagyják kinnt a sok ütődöttet az őserdőben: itthon többet ártanak!/!
Kíváncsi lennék, az is így megosztja a véleményeket, mint a Megasztár 4, vagy egyformán utáljuk?
Látom, Szilvia, Te szerencsés, konszenzuskereső típus vagy.
Nem mindig, de azt hiszem, általában én is.
A dzsungelen meg főleg nem veszünk össze, mert ha jól tudom, az az RTK Klubon van, olyan nekem meg nincs.
Le vagy maradva: a másikon meg most Afrikában vannak, egyik canale rohan a másik után.
Amiben ez utóbbi a nagyobb csalódás: Frei Tamás csatlakozott a Számomra Legnagyobb Csalódást Okozott Férfiak közé!
:-(((
Kik vannak eddig a listán, ha szabad kérdezni? Mármint közéletiek. :))))
Néhány név, csak úgy első nekifutásra:
-Pataky Attila/a Dáridó okán, bár azóta voltam egy unplugged-en, az egy kicsit „rehabilitálta”/
-Orbán Viktor /mindenki tudja, miért/
-Árpa Attila /Argo: saját ötlet=0/
-Varnus Xavér /olvastam a könyveit anno, aztán lestem mint a kiszántott egér, hogy megy magával szemben/
-Csonka András / a Familiában még csíptem/
És azok, akik főznek + elmennek Afrikába/dzsungelbe, lealjasítva magukat arra az alsó szintre, ahol Kiszel Tünci és barátai állnak a média pincelépcsőjén, hogy levilágítsanak Pákónak és Sebeőknek, akik épp a patkányoktól vesznek „hogyan legyünk népszerűek” leckét./Na, Lecsó óta esélyük sincs e rágcsálókat beelőzni!