Kis hazánknak sikerült a New York Times mai nyitóoldalára felverekednie magát.
Igaz, nem a legpozitívabb értelemben. A cikk főleg arról szól, hogy jól megszívjhatják, akik svájci frankban vagy euróban vettek fel hitelt.
Meg hogy talán a pénzt a gazdaság felpörgetésébe kellett volna fektetni (mint Lengyelország, Csehország és Szlovákia), és nem a bevásárlóközpontokba.
Crisis Comes to Hungary in Loans of Francs and Euros
BUDAPEST — As the financial crisis rippled over Europe in recent weeks, Hungary found itself particularly vulnerable. The country — once a favorite of Western investors — is burdened with heavy debt. Worse yet, the government financed past spending sprees, in good part, with foreign currency loans that are growing ever more expensive as its own currency founders.
A cikket itt olvashatjátok el.
hm… gondoltam, hogy angolul van, de nem értem én ezt az egészet…:)
van olyan, aki szerint magyarul sem érteném, milyen igaza van…:)
Közben megtaláltam a lebutított magyar nyelvű verziót:
http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=25663
Nem vagyok közgazdász, a matek pedig a világegyetem tőlem számított legtávolabbi pontján helyezkedik el, de azt azért értem és érzem hogy gáz van /van hitelem:(((/.
Nem tudom, ki mennyi műsort/cikket látott ebben a témában csak az elmúlt egy héten, de még az olyan tévékerülők mint én is belecsúszhattak legalább háromba.
És mind a három riport szakértőket kérdezett, és mind a három mást mondott. Szerintem senki nem tudja megmondani előre, hogy mi lesz, csak folynak a találgatások. Csak senki nem meri bevallani, hogy lila gőze sincs!
Minden reggel az erkélyemen iszom meg az indító két tejeskávémat. És ezt a párbeszédet hallottam ma reggel:
Két nő beszélgetett a reggeli ködben.
-Nehogy zárolják a számlákat ám b* meg!A k* anyjukat ám, akkor bajban leszünk! És a Raif** az meg osztrák ám, és akkor ha zárolják, nem veheted majd ki a pénzed, én megyek b* meg, még ma kiveszem mindet! A k* anyjukat, ne szórakozzanak, b* meg, mert senki nem tud semmit, de azt mondják, a bankok csődbe fognak menni meg az autógyárak, és a férjem is azt mondta, nem hisz ő már b* meg senkinek….-
Stb, stb… a sokadik „b” és „k” betűs szavaknál már besokalltam éhgyomorra…
Nem az a baj, hogy a reggeli köd a fejekben van, vagy hogy túl sok volt a „hölgyektől” a trágárság. Az a baj, hogy senki nem tesz (vagy nem tud tenni) az ellen, hogy a köd a fejekben felszálljon.
Mondhatni beértek a reformok.