Már megvolt a rövid, de annál megérdemeltebb nyári szünetem, vissza a városba, ahol most tetőzik a nyár. Az e-mail forgalom ötödére esik vissza, nem lehet elérni senkit, a hőségtől lassított felvétel az élet, az aszfalt felett vibrál a levegő, az utcák szinte üresek, az autók elhagyták a belvárost, így a koradálutáni lusta órákban a legnagyobb zajt a bringakerekem csinálja, ahogy diszkréten sistereg alatta az észrevétlen puhuló bitumenen.

És ez így együtt valamiért tetszik nekem.