Ma reggel kaptam el ezt a látványt, amely valószínűséggel kevés eséllyel indulna a sajtófotók versenyén. A labdát az egykori Gyöngyös Étterem előtt (ez vajon miért zárt be?) láttam meg először, majd pár száz méteren keresztül követtem a parton, azzal a nem titkolt céllal, hogy ha partra vetődik, kihalászom. Egyrészt birtoklási vágyból, másrészt kicsit sajnáltam a szerencsétlent, mert egy gyerekjátékhoz nem klappol egy ilyen végzet. Mondjuk egy gyerekjátékhoz semmilyen végzet nem klappol, de ezt most hagyjuk.

Mentési kísérletem azonban teljes csődöt vallott, mivel a folyó olyan pontosan és masszívan a sodrás közepén tartotta a lasztit, mintha csak egy víz alatti zsinór rásegítője lett volna a víz sodrásának.

A tárgy a Gayer-parknál veszett szem elől.