Névjegy: Józing Antal
1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Négy évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni.
Jó, de mivel fogták ezeket a halakat?
Kiéheztették és kicsalták őket. Ügyes, türelmes, szorgalmas nép a koreai.
hogy nem szakad össze az ilyen lyukacsos jég?
Nem tudom, de légycsapóval horgászni…
Horgásztatok ti már lék?
Én igen. Életemben egyszer, a Tisza egyik holtágán, (morotván) Tiszanagyfalu és Rakamaz között. Nagy élmény. Csak lementem megnézni a fiúkat, mit fogtak, meg jelentettem, hogy kész a sztrapacska, (az a jó a léghorgászatnál, forró szatrapacska meg pálinka) aztán meg fogtam mindjárt egy helyre csukát.
A fiúk meg idegesek lettek, mert ők még aznap semmit se fogtak a kávéstermoszon kívül.
A lékhorgászatnak azonban – bármilyen élvezetes dolog – két hátulütője van. Az egyik a hideg, a másik a jég, amin a lékig el kell jutni. Ezen kívül a kishalat se mindig egyszerű beszerezni. az hogy az egész tiszta állatkínzás, a kishal szempontjából, hát arról már ne is beszéljünk.