Egy-két enervált és feledhető fiatalkori próbálkozástól eltekintve a nappalimban vagy az olvasólámpám alatt töltöm az év utolsó éjszakáját és első hajnalát, bosszankodva az utcai durrogásokon, ami meghülyíti a macskát. Biztos perverzió, de nekem nem okoz örömet, ha a hatalom egy évben egyszer megengedi, hogy egy rakás pénz adjak ki bizbaszokra, amikkel szemetelni lehet, vagy éles zajokat kelteni az utcában vagy az ablakon kihajolva a télbe.
Az sem különösen vonz, hogy vadidegenek társaságában töltsek el órákat, olyan témákról beszélgetve, amelyek számomra teljesen érdektelenek, és ha iszom, még inkább annak tűnnek. A beszélgetőtársakról nem is beszélve.
Közeli ismerősökkel persze élvezetes egy-egy görbe este, csak akkor meg miért pont december 31-re időzítsem ezt a programot, amikor az utcán ugye durrogtatnak és minden normális vendéglátóhely tömve. Egyszerűbb, ha a hajnalig tartó beszélgetéseket januárra, júliusra, novemberre vagy akármikorra ütemezem – december 31. kivételével.
Az általában jó dolog, ha az emberre ráköszön a hajnal, de hadd én mondjam meg a helyszínt, az időt és a szereplőket.
Nekem a buli bármikor jöhet, ha épp szilveszterkor, az se problema. De ha nincs, az se. Mert ki a jó élet akarja az új évet kialvatlanul, szédülten kezdeni.
Az egész szilveszter meg újév, kicsit túl van misztifikálva, egyik nap jön a másik után, nincs jelentősége a december 31-nek és a január elsejének, kivéve, hogy új noteszt kezdünk és át kell másolni a telefonszámokat, ami meglehetősen strapás.
Meg öregebbek leszünk, most nem mondom menyiből lépünk mennyibe.
A szilveszteri lájtos, kutyák, macskák mikropockok ellen elkövetett terorcselekményeknek az az értelme, hogy elriasszuk az ártó szellemeket, de szerintem egy normális háztartásban a peszgősdugó eldurrantása bőven betölti ezt a funkciót. Nem normális háztartások esetében ez petárdák formájában kitelepül a közterületekre, nem is beszélve a lakótelepi lakásokból aláhullajtott csillagszórókról, amelyek épp a mi autónkon landolnak.
Egy népi bölcsesség pezsgődurrantásra: akit 0.0 perckor egy pezsgősdugó fejbetelál, az kurva ideges lesz.
A kutyák, macskák valószínűleg nem értenek egyet az ártó szellemek elűzésének ezen praktikájával. Pedig erről a témáról valószínűleg ők tudnak többet.
Hát ez az, szilveszterkor viszont a döglött malacokra koncentrálunk. pezsgős káposztával!
Szilveszterkor csak akkor érdes otthonról kimozdulni, ha házibuli akad, másképp feleseleges ügyködni azon, hogy a szokott hétvégi vagy hétköznapi rutint dupla áron, heringként próbáljuk egyedülállóvá tenni diszkóban, kocsmában bálon stb. Úgysem sikerül. Ahelyett jobb otthon nézni a tisztes unalmat a tévén.
Szerencsére baráti körben eltöltendő házibulira vagyok hivatalos. Majd holnap délelőtt eldöntöm, hogy akarom-é vagy senem.
Én viszont hidegtálat készítek, és sajtkrémes pogácsát. Hogy legyen mit enni éjfélig. De mindegy, mert úgyis elalszunk tíz körül. Éjfél előtt viszont csodásan felébredünk, félálomban iszunk egy korty pezsgőt, majd visszafekszünk aludni. virslit évek óta nem főzök, a francnak van kedve január elsején nula óra egy perckor a konyhában lenni. Meg meg se igen éhezünk az alvásba.